Putyin: Oroszország nem fenyegeti Finnország biztonságát
2022. május 14. 22:40

Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztette Sauli Niinistö finn államfőt szombati telefonbeszélgetésük során, hogy hiba lenne Finnországnak a semlegességét feladva csatlakozni a NATO-hoz, és ez a finn-orosz kapcsolatoknak is károkat okozna - közölte a Kreml.

A moszkvai közleményben az is szerepel, hogy Putyin kiemelte: Oroszország nem fenyegeti Finnország biztonságát.

A finn elnöki hivatal közleménye szerint Niinistö arról beszélt Putyinnak, hogy alapvetően átalakította Finnország biztonsági helyzetét az Ukrajna elleni orosz támadás, illetve Moszkvának azok a törekvései, hogy megakadályozza újabb országok NATO-csatlakozását. Az államfő hangsúlyozta: Finnország korrekt és professzionális módon kívánja alakítani kapcsolatait Oroszországgal.

A telefonbeszélgetést a finn elnök kezdeményezte azzal a céllal, hogy magyarázatot adjon arra, miért készül Finnország a NATO-hoz csatlakozni - közölte a finn elnöki hivatal.

Sauli Niinistö és Sanna Marin finn kormányfő csütörtökön bejelentette: támogatják, hogy Finnország haladéktalanul adja be felvételi kérelmét a NATO-hoz, és reményüket fejezték ki, hogy az ehhez szükséges lépéseket gyorsan, pár napon belül megteszik Helsinkiben.

Szombaton pedig a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) is bejelentette egy rendkívüli tanácskozást követően, hogy támogatja az ország NATO-csatlakozását.

Helsinkiben akár már vasárnap bejelenthetik, hogy beadják a csatlakozási kérelmet az észak-atlanti szövetséghez, Svédország pedig várhatóan rövid időn belül követi majd a finnek példáját.

Több NATO-tagállam is támogatja a svéd és finn csatlakozási terveket

Számos NATO-tagállam külügyminisztere országa egyértelmű támogatásáról biztosította szombat este Finnországot és Svédországot abban, hogy csatlakozzanak a katonai szövetséghez, a török diplomácia vezetője viszont aggályainak adott hangot a miniszterek berlini tanácskozása előtt.

A NATO-tagállamok külügyminisztereinek értekezletére érkező tárcavezetők újságírók kérdésére válaszoltak.

Ivan Korcok szlovák külügyminiszter azt mondta, Szlovákia teljesen készen áll arra, hogy támogassa a két skandináv ország felvételi kérelmét.

Anniken Huitfeld norvég külügyminiszter úgy fogalmazott, Norvégia 100 százalékban Finnország és Svédország mellett áll, ha úgy döntenek, hogy benyújtják csatlakozási kérelmüket.

Wopke Hoekstra holland külügyminiszter azt hangsúlyozta a miniszteri tanácskozás előtt nyilatkozva, fontos, hogy a NATO-tagállamok most egységet képviseljenek ebben az ügyben.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter viszont azt vetette fel: a NATO-tagállamoknak meg kell vitatnia azt az ügyet, hogy a NATO-csatlakozást fontolgató Finnország és Svédország "elfogadhatatlan és felháborító" módon támogatja a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát. "Ezek terrorista szervezetek, amelyek napi szinten támadják csapatainkat" - mondta a török miniszter, hozzátéve, hogy a törökök nagy többsége ellenzi a két skandináv ország NATO-tagságát, és azt várják az ankarai kormánytól, hogy ezt akadályozza meg.

Pekka Haavesto finn külügyminiszter úgy nyilatkozott, biztos benne, hogy végül találnak majd megoldást, Ann Linde svéd külügyminiszter pedig azt mondta, igyekszik majd tisztázni minden félreértést Törökországgal.

Edgar Rinkevics lett külügyminiszter azt mondta, megérti Törökország aggodalmait, de biztos benne, hogy találnak majd jó megoldást, mert szerinte a svéd és a finn NATO-tagság rendkívül fontos az egész szövetségnek, így Törökországnak is.

Recep Tayyip Erdogan török államfő külpolitikai főtanácsadója a Reuters hírügynökségnek adott interjúban azt mondta, Törökország nem zárja be a kaput Finnország és Svédország NATO-tagsága előtt, de tárgyalásokat szeretne az észak-európai országokkal, és azt akarja látni, hogy ott szigorúbban kezelik az Ankara által terrorista tevékenységnek tekintett ügyeket, különösen Stockholmban.

Ibrahim Kalin kiemelte, hogy ez a kérdés nemzetbiztonsági ügy Törökországnak. A Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió által is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) pénzt gyűjt és embereket toboroz Európában, jelenléte különösen Svédországban „erős, nyílt és köztudott” - állította Kalin. Hozzátette: Törökország azt akarja elérni, hogy ezekben az országokban ne engedjék tovább a PKK működését.

A NATO-tagság mindig egy folyamat eredménye. (A PKK ügye) az első szempont, amelyre fel akarjuk hívni NATO-beli szövetségeseink és a svéd hatóságok figyelmét - fogalmazott a török elnök tanácsadója.

Erdogan pénteken némi meglepetést okozott azzal, hogy kijelentette: nem lehetséges, hogy Törökország pozitívan tekintsen Finnország és Svédország NATO-csatlakozási terveire, és Ankara adott esetben arra használhatja saját NATO-tagságát, hogy megvétózza a két skandináv ország felvételét a katonai szövetségbe. Ankara ugyanis terrorista csoportként tekint a PKK-ra, Erdogan elnök pedig azzal vádolta meg Helsinkit és Stockholmot, hogy „terrorista szervezeteknek ad otthont”, amikor befogadja a PKK és más szervezetek tagjait.

Ibrahim Kalin az interjúban kitért arra is, hogy Törökország elítélte az orosz inváziót, segített Ukrajna felfegyverzésében, és igyekezett elősegíteni a Moszkva és Kijev közötti párbeszédet is, viszont ellenzi a Moszkva ellen hozott szankciókat. Ankara azt szeretné, hogy a NATO valamennyi tagállamának aggodalmait figyelembe vegye, ne csak bizonyos országokét - jegyezte meg Kalin.

MH - MTI
Címkék:
  • A kormány az ország biztonságát és a gazdaságot is megvédi
    Az elhúzódó háborús helyzetben az új magyar kormány két legfontosabb feladatának az ország biztonságának és gazdaságának megvédését nevezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón. Gulyás Gergely bejelentette, hogy péntektől csak magyar rendszámú autók tankolhatnak rezsicsökkentett árú üzemanyagot, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a kormány által nyolc területen bevezetendő extraprofit-különadó részleteiről számolt be.
  • A Kádár-rendszer feltárása nélkül nem érthetjük a jelent
    Száztíz évvel ezelőtt született Kádár János, aki hazánk XX. századi történelmének egyik legmeghatározóbb figurája lett.
  • A digitalizált világ diktatúrába torkollhat
    „Ha a mesterséges intelligenciának átadjuk a döntést, akkor valóban jöhet egy fordulat, amikor valóban már egzisztenciális fenyegetést fog jelenteni az emberi létezésre” – mondja Miklos Lukacs de Pereny.
MTI Hírfelhasználó