Az egész Kárpát-medencéből együtt ünnepeltek a reformátusok
2022. május 26. 09:08

Gyulafehérváron mintegy kétezer-ötszáz részvevővel zajlott a református egység napja. Az eseményen felavatták Bethlen Gábor fejedelem szobrát, majd ünnepi úrvacsorás istentiszteletet tartottak, ezt megelőzően két napon keresztül templom­avatásokra, konferenciára és kulturális eseményekre került sor.

Egységnapok Gyulafehérváron: minden magyar számít – az egész Kárpát-medencéből együtt ünnepeltek a reformátusok

Erdély fejedelmének szobra díszeleg a város történelmi főterén. Kép: Haáz Vince

Felemelő érzés volt május 21-én magyar reformátusnak lenni Gyulafehérvár történelmi főterén: a Kárpát-medence több szegletéből, sőt még Kanadából és az Egyesült Államokból is érkeztek a református egység napjára, amelynek ezúttal az Erdélyi Református Egyházkerület adott otthont. Az egységnapot személyes jelenléttel utoljára 2019-ben Debrecenben ünnepelték.

Tíz évvel korábban, 2009. május 22-én a cívisvárosban fogadta el az Alkotmányozó Zsinat a Magyar Református Egyház alkotmányát. Ezzel magyarországi, kárpátaljai, partiumi, erdélyi, délvidéki és tengeren túli tagok a soha meg nem szűnt hitvallásos és testvéri közösségüket erősítették meg. A koronavírus miatt az elmúlt két évben nagyméretű tömegrendezvényre nem kerülhetett sor, a mostani gyulafehérvári ünnepség is inkább a járvány árnyékában került megrendezésre. Az egységnapon ugyanis kevesebben vettek részt, mint a korábbi években. Ünnepi istentisztelet a Custozza téren.

A Református Egység Napjára a vártnál sokkal többen érkeztek Gyulafehérvárra.

Bethlen Gáborra emlékezve A református egység napját ezúttal inkább egységnapoknak lehetne nevezni, hiszen – amint Tussay Szilárd főszervező fogalmazott – május 21-ét két napon keresztül konferenciák, kiállítások, templomavatások és más programok előzték meg. Május 19–20-án a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban Az iskolák felettébb szükséges voltáról tartottak egyháztörténeti konferenciát, amelynek alapját az adta, hogy az erdélyi fejedelem éppen 400 éve, 1622 májusában alapította Gyulafehérváron a Collegium Academicumot. Ennek jegyében telt a háromnapos ünnepség is, s ennek tiszteletére nyilvánította az idei esztendőt az erdélyi református egyház az oktatás évének. A többnapos rendezvény részeként három kiállítás nyílt 19–20-án Gyulafehérváron. Az érdeklődők Bethlen Gábor és Apafi Mihály által jegyzett dokumentumokat, évszázados könyveket, iskolai kiadványokat tekinthettek meg, megismerkedhettek egy Kárpát-medencei iskolatörténeti vándorkiállítással, valamint megnézhették a 2015‑ben indított Rómer Flóris Terv keretében felújított templomok és műemlékek sorát.

A magyarlapádi templomból kijövet Novák Katalin köztársasági elnök kedvesen beszélgetett a helybéliekkel • MTI

Az idei ünnepséget körülölelő eseménysorozat kiemelt alkalma volt, hogy tíz dél-erdélyi egyházközség templomának felújításáért egyszerre adtak hálát május 20-án. Csombord, Magyarlapád, Székelykocsárd, Gyulafehérvár, Alvinc, Marosszentimre, Szászváros, Kéménd, Algyógy, Magyarigen és Boroskrakkó református templomaiban egyidőben tartottak istentiszteletet a tíz Kárpát-medencei püspök vezetésével (előtte pedig a Generális Konvent plenáris ülésére került sor, amelyen a Kárpát-medence 63 egyházmegyéjének vezetősége képviseltette magát).

Novák Katalin Magyarlapádon

Magyarlapádra már jóval az istentisztelet megkezdése előtt megérkeztem. A parókiára betérve régi teológus kollégám fogadott. Borbándi András ki sem látszott a munkából. „Tudtuk mi, hogy tíz gyülekezetben tíz püspök fog igét hirdetni, de azt nem, hogy hozzánk épp Kató Béla jön, ráadásul Novák Katalin államelnökkel” – mondta sietve. S már el is tűnt az egyik ajtóban szabadkozva, hogy amennyiben hívtam volna korábban telefonon, valószínűleg nem tudott rá válaszolni.

„A hívek az elején azt hitték, az egész csak vicc, annyira meglepődtek” – vette át a szót Borbándi Erika lelkipásztornő, András felesége.

Az egyházközségben azonnal presbiteri gyűlést hívtak össze, mozgósították az asszonyokat, nekifogtak munkálkodni. Mindezek mellett pedig kellett készülni a gyulafehérvári úrvacsorás istentiszteletre is, hiszen a kis fehérvári gyülekezet nem tud minden költséget állni. A lapádiak ezért vállalták, hogy szombatra megsütik a kenyereket, a csombordiak viszik a bort, az enyedszentkirályiak pedig a virágot.

Novák Katalin köztársasági elnök a magyarlapádi református templomban is beszédet mondott • MTI

A templom körül már javában folytak az előkészületek, s az is látszott, hogy a templomavatást megelőző napokban szorgosan csinosítgatták a járdát, a környéket, gondos női kezek pedig virágokat ültettek. Igazi népünnepéllyé változott a környék, sokan népviseletbe öltözve foglaltak helyet a templom körül elhelyezett padokon. A kicsiny templomba ugyanis a meghívottak miatt nem fért be mindenki: márpedig sokan voltak, hiszen nemcsak a helyiek szerettek volna részt venni a hálaadó istentiszteleten, hanem érkeztek Tasnádról és Hajdúnánásról is, a két testvérgyülekezetből. Erről már Tamás Etelka világosított fel, aki a gyülekezet egykori harangozója volt, férje pedig korábban az egyházközség gondnoka. A vendégeket a helyi gyerekek éneke fogadta, akik rendkívül izgatottan várták az eseményt. Az iskola növendékei régóta készültek az ünnepi műsorral.

A kicsik fellelkesültek attól, hogy megtudták, Novák Katalin is a faluba látogat – osztotta meg a diákok lázas készülődéssel járó érzéseit Molnár Melinda, a lapádi oktatási intézmény magyar szakos tanárnője. Kató Béla igehirdetését követően Borbándi András helybeli lelkipásztor meghatódottan köszönte meg, hogy a magyar állam az elmúlt években hathatósan segítette az erdélyi magyarokat, reformátusokat. Ezt követően Novák Katalin üdvözölte az egybegyűlteket. „Beleborzongtam, amikor olvastam, hogy Magyarlapádot ezer éve említik először az okiratok Szent István király feleségének, Gizellának birtokaiként. Valami sorsszerűség van abban, hogy első magyar női köztársasági elnökként itt lehetek” – fogalmazott az államelnök. „A templomok felújítása nem véletlen, azokkal közösségeket is szeretnénk építeni, és üzenni szeretnénk, hogy mi itt leszünk ezer év múlva is” – tette hozzá Novák Katalin.

Magyarországi vendégek: Potápi Árpád János és Brendus Réka • Haáz Vince

Egybetartani a közösséget Azt hiszem, az egész ünnepség, az igehirdetés, a magyarlapádi hívek méltóságteljes ünneplése összefoglalható a 100. zsoltár szavaival, amelyből az istentiszteleten a 4. vers hangzott el, s amely a templomban is olvasható: „menjetek be az ő kapuin hálaadással, tornácaiba dicséretekkel; adjatok hálákat néki, áldjátok az ő nevét!” Istentisztelet után a meghívott vendégek szeretetvendégségen vettek részt a templom melletti szórványiskola épületében, az államelnököt és kíséretét pedig a népviseletbe öltözött helyiek népzenével szórakoztatták. Közben az udvaron Kiss Istvánnal beszélgettem, aki a többi gyülekezeti taghoz hasonlóan óriási örömnek nevezte, hogy nemcsak a püspök, hanem az államelnök is meglátogatta a gyülekezetet. Rengeteget dolgoztunk a templomfelújítás alkalmával, a mellette levő szórványiskolát is újjáépítettük. Én is sokat közmunkáztam a lapádiakkal együtt. Éppen itt lakom a templommal szemben” – mutatott kissé szomorúan a szomszédos telekre. István bácsinak ugyanis három unokája van, de ritkán láthatja őket, mert gyermekei már nincsnek a faluban, szétszóródtak Székelyföldtől a magyarországi Maglódig. „Mi idősek itt maradtunk, s bár a gyülekezet folyamatosan apad, próbáljuk egybetartani a református magyarságot” – magyarázta lelkesen, s meghívott a július közepén tartandó néptánctalálkozóra is.

Erdély minden részéből érkeztek hívek a gyulafehérvári ünnepségre •  Haáz Vince

A magyarlapádi templomszenteléssel egyidőben másik kilenc templomban is felhangzott Isten igéje. Olyan helyeken is, ahol már alig él református. Ám az Úrnak háza sehol sem maradt üresen, hiszen a szervezésnek köszönhetően számos gyülekezetből érkeztek hívek a felújított templomokba. Alvincre például Marosdécséről és Felvincről is. Ráadásul annyian, hogy a décsei lelkipásztor, Gábor Ferenc szerint sokan kénytelenek voltak végigállni a több mint kétórás ünnepséget. Az egységnapi program ezzel nem fejeződött be, hiszen délután Nagyenyeden ünnepélyes avatásra került sor. A kollégium melletti Bethlen utcában található régi tanári lakásokon az erdélyi egyházkerület nagyszabású felújításokat végez, hogy az iskolának és a helyieknek is hasznos, önfenntartó épületegyüttest, modern borutcát alakítsanak ki. Ebben az utcában található az egykori püspöki ház is, amely immár régi pompájában várja látogatóit. A homlokzatán elhelyezett és Kató Béla püspök által Novák Katalin jelenlétében leleplezett táblán a felirat három nyelven hirdeti az épület eredeti rendeltetését: az ingatlan öt református püspök szolgálati és lakhelye volt 1784 és 1847 között. Bethlen-szobor a Custozza téren Az egységnap főrendezvényére Gyulafehervár történelmi belvárosában, a Custozza téren került sor, ahova a várthoz képest sokkal többen érkeztek. Már reggel kilenc óra után kezdtek szállingózni a buszok Erdély különböző részeiről. A Brassói Egyházmegyéből csupán alig több mint negyvenen, ám jöttek Székelyföldről és a Partiumból is, Királyhágómelléket például a kilenc egyházmegyéből hét képviselte. A Maros-Mezőségi Egyházmegyéből hetvenegy személy jelentkezett.

Régi Biblia a gyulafehérvári kiállításon • Haáz Vince

„Két busszal érkeztünk, de ha hamarabb tudtuk volna hirdetni a templomokban az eseményt, még többen jöttünk volna” – magyarázta lapunknak Csenteri Levente meggyesfalvi lelkipásztor. A Küküllői Egyházmegyéből viszont még többen, mintegy százhúszan jöttek a főrendezvényre. Mezőcsávásról is sokan érkeztek, akik a téren magyarországi testvérgyülekezetükkel találkoztak. A 45 nyírbátorit Fazekas Ferenc lelkipásztor vezette, aki elmondta, egy nappal korábban indultak el a Nyírségből, meglátogatták Tordát és Nagyenyedet, Tövisen szálltak meg, onnan érkeztek Fehérvárra. Kétnaposra tervezte a kirándulást Szabó László marosvásárhely-felsővárosi lelkipásztor is, aki a gyülekezetből 26 fiatallal érkezett az egységnapra. Ők vonattal tették meg az utat, az ünnepség után pedig Alvincre igyekeztek, ahol a magára hagyott, de felújított papilakban foglaltak szállást.

A fehérvári rendezvényre Magyarországról persze nemcsak a Nyírségből jöttek. Németh Kornél a gyulafehérvári testvérgyülekezet tagjaként Székesfehérvárról ötödmagával érkezett.

„Felemelő érzés, hogy újra találkozhatunk református testvéreinkkel, s ilyen nagyszabású rendezvényen vehetünk részt. Hálásak vagyunk azért, hogy a Kárpát-medencéből ily sokan együtt hallgathatjuk Isten igéjét és egymással ismerkedhetünk” – osztotta meg élményeit a presbiter, akinek pólóján a Jézus hív feliratot lehetett olvasni. „Jézus magához hív, hiszen ő az egyház ura. Ha pedig mi hívjuk segítségül, akkor ő jelen lesz, s ott lelki élet támad” – magyarázta Németh Kornél, aki azt is elmondta, jó érzés a történelmi téren lenni, ahol évszázadokkal ezelőtt református eleink sétáltak, s a közel levő katedrálisban hallgatták Isten igéjét.

„Sajnos ilyen nagyarányú magyar rendezvény ezen a téren talán Bethlen Gábor óta nem volt” – mondta valaki szomorúan, de egyúttal büszkén is.

szekelyhon.ro
Címkék:
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • Orbán: Az egész kontinenst háborús infláció sújtja
    Az egész kontinenst háborús infláció sújtja - jelentette ki Orbán Viktor a DK-s Kálmán Olga kérdésére válaszolva, részletezve, hogy melyik államban mekkora a pénzromlás.
  • Ezért bukta el az ellenzék a vasárnapi időközi választásokat
    Bár időközi választásokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, a hétvégi eredmények figyelmezető jelek lehetnek a baloldal számára. Mráz Ágoston Sámuel szerint például azt támasztják alá, hogy a Fidesz nem esélytelen Budapesten, míg Nagy Attila Tibor úgy véli, ha minden így marad, számos ellenzéki polgármester és önkormányzati képviselő már most elkezdhet aggódni a követező önkormányzati választások kimenetele miatt.
  • A magyar vármegye hagyománya és jövője
    A királyi vármegye Szent István kora óta a magyar közigazgatás alapvető közigazgatási egysége volt.
MTI Hírfelhasználó