Jégkorong-vb - Az IIHF nem engedte tovább a magyar-szlovén pályázatot
2022. május 26. 12:25

A szükséges kormánygarancia hiányában a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) nem engedi tovább a jövő évi elitvilágbajnokság megrendezésére beadott magyar-szlovén pályázatot, így a továbbiakban egyedüliként a finn-lett kandidálással számol.

Luc Tardif, a nemzetközi szövetség elnöke és az IIHF jogásza, Ashley Ehlert csütörtökön a tamperei kongresszusi ülésen elmondta, az IIHF-nek szükségesek a pénzügyi garanciák. Tardif emlékeztetett, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány miatt minden vb elmaradt, tavaly pedig Minszkben nem tudták megtartani az elit vb egyik csoportját, ráadásul az általa vezetett szervezet szakmailag pénzügyileg is felelős minden kategória számára biztosítani a versenyzést, így a nem tudnak eltekinteni a kormánygaranciáktól.

A kongresszuson ezt követően felszólalt Such György, a magyar szövetség elnöke. Jelezte, hogy nem tudták időre megkapni a kormánygaranciát, megérti az IIHF elvárásait, és sok sikert kívánt a finn-lett szervezőknek. A küldötteknek elmondta, hogy a magyar kormány kedden állt fel, rövid idő állt a felkészülésre, de az elmúlt egy hónapban minden energiával azon dolgoztak, hogy a szlovénokkal közösen sikeresen pályázatot nyújtsanak be. Hozzátette, ez egy hasznos lecke volt számukra, és ez egyre életre szóló lehetőség lett volna.

Matjaz Rakovec, a szlovén szövetség elnöke is szót kért. Ő is kiemelte, hogy az elmúlt hónapban milyen sok munkát, energiát fektettek bele a pályázatba, nekik sikerült megkapniuk saját kormányuktól a garanciát. Ugyan az IIHF a jelenlegi álláspont alapján nem engedélyezi a magyar-szlovén prezentációt, szeretné megkérni a küldötteket, hogy járuljanak hozzá a kandidálásra készített kisfilm levetítéséhez. Erre majd a péntek délelőtti ülésen kerülhet sor az IIHF jelzése szerint.

Luc Tardif még a magyar-szlovén pályázat elvetése előtt kiemelte, hogy az IIHF nagyon nehéz helyzetbe került, amikor az ukrajnai háború miatt kénytelen volt elvenni Szentpétervártól a rendezést, hiszen így csupán egy éve maradt a beugrónak. Először felvették a kapcsolatot a 2024-es rendező csehekkel, hátha egy évvel előbb tudnak rendezni, illetve a 2020-as házigazda szerepről a Covid miatt lemondott svájciakkal, de egyikük sem akart jelentkezni 2023-ra. Ezt követően érdeklődtek a mostani házigazda finneknél és a tavalyi rendező letteknél, ők akkor gondolkodási időt kértek.

"Ott álltunk, hogy egyetlen jelentkezőnk sem volt 2023-ra, majd a finnek és a lettek, később pedig a divízió I/A két feljutója, a magyarok és a szlovénok is jelezték szándékukat, így lett hirtelen két kandidáló. Szerettünk volna fair versenyt, mindenhol megnéztük a lehetőségeket, bejártuk a helyszíneket. Aztán hétfőn jött a magyar szövetség levele, hogy nincs kormánygarancia" - mondta az IIHF elnöke, hozzátéve, hogy ettől nem tudnak eltekinteni.

Az MJSZ a szlovén szövetséggel közösen május 8-án jelentette be, hogy pályázik a 2023-as vb-re azt követően, hogy az IIHF az ukrajnai háború miatt április 26-án elvette a rendezési jogot Szentpétervártól, és a két válogatott a ljubljanai divízió I/A vb-ről feljutott a legjobb 16 közé. A két szövetség határozottan jelezte: az elmúlt évtizedekben minden elitvilágbajnokság megrendezése nyereséges volt.

A pályázatokhoz az IIHF tulajdonképpen korlátlan pénzügyi garanciát kér a kormányoktól, hogy támogassa az esemény megrendezését.

Ezen a hétfőn azonban az MJSZ arról tájékoztatta az IIHF-et, hogy nem kapott kormánygaranciát, ezért kénytelen visszalépni a kandidálástól. Ennek alapján az IIHF kedden hivatalosan bejelentette, hogy a finn és a lett szövetség közösen hivatalos kérelmet nyújtott be a jövő évi elitvilágbajnokság megrendezésére, és immár egyedüliként kandidál, miután a magyar-szlovén közös pályázatot visszavonták.

Az MJSZ - az IIHF-nek küldött hétfői levele után is - az elmúlt napokban igyekezett beszerezni a szükséges kormánygaranciát. Remélte, hogy az IIHF esetleg kitolja a csütörtöki beadási határidőt. Az MJSZ 2,6 milliárd forintot kért a magyar kormánytól a rendezési költségek előfinanszírozására, de ezt az összeget visszafizetné majd.
Budapesten a 19 182 férőhelyes MVM Dome, Ljubljanában a 10 500-as Stozice Aréna lett volna a helyszín. A finnek az új, 11 695 férőhelyes tamperei Nokia Arénával, a lettek pedig a 9550 néző befogadására alkalmas Riga Arénával pályáznak. A tornát a tervek szerint 2023. május 12. és 28. között tartanák.

A 2023-as vb-re szóló kandidálás több szempontból is szokatlan volt: még sosem fordult elő, hogy egy házigazdától teljes mértékben elvették volna a rendezést, tavaly Minszk a fehérorosz belpolitikai helyzet miatt az egyik csoportnak nem adhatott otthont, így Riga egyedül maradt. Ezen kívül az IIHF szabályai úgy szólnak az elitvilágbajnoki rendezést illetően, hogy csak olyan ország kandidálhat, amelynek válogatottja a megelőző öt évben legalább kétszer ott szerepelt - a magyar csapat ennek nem felel meg -, de van olyan kikötés is, hogy egy ország egymást követő évben csak akkor adhat otthont a tornának, ha más jelentkező nincs. Most viszont Finnország a rendező Tampere és Helsinki városával.

A magyar és a szlovén fél abban bízott, hogy az IIHF mer új piacok felé nyitni, ahogy Such György akkor fogalmazott: az elit vb ne csak az elit hokis nemzetek játéktere legyen, és a kisebb országoknak is nyíljon lehetőségük a rendezésre. A megszokott 2-3 éves felkészülés helyett most viszont csak szűk 12 hónap áll a rendelkezésre.  

Pénteken nemcsak a 2023-as, hanem a 2026-os vb-ről is döntenek, ott Svájc maradt az egyedüli pályázó, miután Kazahsztán visszalépett. Svájc a 2020-as vb-nek adott volna otthont, de a koronavírus-járvány miatt az esemény elmaradt.

A 2024-es vb-t Prágában és Ostravában, a 2025-öst pedig Stockholmban és a dániai Herningben rendezik.

MTI
Címkék:
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • Orbán: Az egész kontinenst háborús infláció sújtja
    Az egész kontinenst háborús infláció sújtja - jelentette ki Orbán Viktor a DK-s Kálmán Olga kérdésére válaszolva, részletezve, hogy melyik államban mekkora a pénzromlás.
  • Ezért bukta el az ellenzék a vasárnapi időközi választásokat
    Bár időközi választásokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, a hétvégi eredmények figyelmezető jelek lehetnek a baloldal számára. Mráz Ágoston Sámuel szerint például azt támasztják alá, hogy a Fidesz nem esélytelen Budapesten, míg Nagy Attila Tibor úgy véli, ha minden így marad, számos ellenzéki polgármester és önkormányzati képviselő már most elkezdhet aggódni a követező önkormányzati választások kimenetele miatt.
  • A magyar vármegye hagyománya és jövője
    A királyi vármegye Szent István kora óta a magyar közigazgatás alapvető közigazgatási egysége volt.
MTI Hírfelhasználó