Asia Times: Kína átlépi a Rubicont – Már zajlik a tajvani hatalomátvétel
2022. augusztus 10. 16:05

Noha Joe Biden kijelentette, hogy nem aggódik különösebben a Tajvan térségében zajló kínai hadgyakorlatok miatt, az Asia Times hírportál hosszú elemzésében azt fejtegeti: a látványos katonai erődemonstráció, illetve a sziget blokádja már élesben megy, Peking az „egy Kína” elvének szellemében, a sziget „kiéheztetésével” voltaképpen már megkezdte Tajvannak a nagyhatalommal való újraegyesítését.

Sokak számára meglepő kijelentéssel reagált hétfőn Joe Biden amerikai elnök arra, hogy a kínai hadsereg közölte: meghosszabbítja a Tajvan körüli hadgyakorlatokat. Az eredetileg négynaposra tervezett, rakétakilövésekkel, légi, szárazföldi és főként tengeri erődemonstrációval tarkított hadgyakorlatok Peking korábbi tájékoztatása szerint  vasárnap értek volna véget. A hét elején kijelentették, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg „valós háborús körülmények között” folytatja a hadgyakorlatokat, „a tengeralattjárók elleni hadviselésre és tengeri csapásokra összpontosítva”.

Tajvan eközben blokádként hivatkozik a kínai katonai fellépésre, amit közvetlen fenyegetésnek tekint.

A kínai állami Hszinhua hírügynökség által közreadott képen a kínai Népi Felszabadítási Hadsereg (PLA) gépei a levegõben a Tajvan szigete körül tartott harci gyakorlaton 2022. augusztus 7-én. Kína szuverenitása megsértésének tekinti Nancy Pelosi amerikai képviselõházi elnök augusztus 3-i tajvani látogatását, és a válaszul kezdett hadgyakorlatokat augusztus 8-án meghosszabbította a Tajvan körüli tengereken és légtérben. MTI/AP/Hszinhua

Joe Biden és a stratégiai nyugalom

A Zerohedge.com beszámolója szerint Biden a hétfői kínai bejelentést követően elárulta: jelenleg nem aggódik a Tajvannal szembeni kínai agresszió miatt.

„Nem aggaszt, de nyugtalanít a mozgolódásuk. Azt azonban nem hinném, hogy ennél tovább fognak menni– mondta az elnök újságíróknak.

Arra a kérdésre, hogy Nancy Pelosi házelnök tajvani útját a kínai válaszlépések fényében hibának tartja-e – különös tekintettel a Tajvanra gyakorolt folyamatos kínai katonai nyomásra, a kínai-amerikai kapcsolatok drasztikus romlására és a katonai párbeszéd megszakítására – Biden röviden úgy válaszolt: „Ez az ő döntése volt

A Fehér Ház később ugyan pontosította a szavait, amelyekkel az alkotmány szerint a hadsereg főparancsnoki tisztét is betöltő amerikai elnök mintha bagatellizálta volna a kínai katonai fenyegetést annak ellenére, hogy Peking az „újraegyesítés próbájának kezdeteként” hivatkozott a hadgyakorlatokra.

Mindeközben Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára provokatívak és felelőtlenek nevezve Kína válaszlépéseit úgy fogalmazott, hogy azok ellentétben állnak az amerikai célokkal, hogy fenntartsák „a Tajvani-szoroson átívelő békét és stabilitást”.

Biden még júliusban – az amerikai hadsereg álláspontját idézve – megjegyezte, hogy Pelosi útja „nem jó ötlet”. Az ezt követő jelentések szerint a Fehér Ház igyekezett enyhíteni az amerikai-kínai kapcsolatok megszakításával fenyegető feszültségen, Peking azonban továbbra is azt állítja, hogy a Biden-kormányzat leállíthatta volna az utazást, ha valóban akarta volna.

A tajvani külügyminisztérium által rendelkezésre bocsátott kézi fotón Nancy Pelosi amerikai házelnököt Joseph Wu tajvani külügyminiszter üdvözli, amint megérkezik a tajvani Songshan repülőtérre Tajpejben, Tajvanon, 2022. augusztus 02-án. Pelosi augusztus 02-án este szállt le Tajvanon, 25 éve a legmagasabb rangú amerikai tisztségviselőként, aki a szigetre látogatott Kína határozott figyelmeztetése ellenére. EPA/Tajvani Külügyminisztérium

Átkelni a Rubiconon, avagy a kocka el van vetve 

Az Asia Times (AT) hétfői, Tajvan újraegyesítése: megkezdődött a visszaszámlálás címmel megjelent elemzése szerint a Fehér Házban eddig nem értették meg, hogy Pelosi házelnök „meggondolatlan” tajvani látogatása nyomán a Hszi-kormány visszafordíthatatlan döntést hozott arról, hogy „átkel a Rubiconon”, azaz érvényesíti az „egy Kína” elvét, mégpedig úgy, hogy szisztematikusan kikényszeríti Tajvan újraegyesítését a szárazfölddel.

Azaz a válságban nem Tajvan lerohanása a Peking által preferált forgatókönyv. Éppen ellenkezőleg: ez az utolsó, amire a Hszi-kormány rászánná magát. Egy tengeri blokád ugyanis elegendő a sziget gazdaságának leállításához, a megadás kikényszerítéséhez. Ebből kiindulva a szerzők, Uwe Parpart és David P. Goldman meglátása szerint az augusztus 5-én kezdődött hadgyakorlat nem pusztán katonai erődemonstráció, hanem a rögvalóság, nevezetesen a sziget blokádja, amelyet Kína tetszés szerint meghosszabbíthat.

Peking számára ez a legkézenfekvőbb forgatókönyv, amit a tajvani gazdasági minisztérium jelentése is alátámaszt. E szerint a sziget csupán tizenegy napra elegendő földgázzal és 146 napra elegendő olajjal rendelkezik, így a blokád nyilvánvalóan rövid időn belül megtöri Tajvant, miközben nyitva hagyja az invázió lehetőségét is: ha Kína mégiscsak megszállná a szigetet, nagyjából úgy tenné, ahogyan azt kombinált hadgyakorlatain a kínai néphadsereg most bemutatja a világnak.

Az előzetes figyelmeztetések megismétlésétől kezdve a hadgyakorlatok hivatalos bejelentéséig és a konkrét műveletekig Peking azt üzeni, hogy nemcsak harckészen áll, de minden lehetőséggel és kockázattal számolt egy katonai konfliktus esetén.

Erre utalnak a Tajvan irányában elvégzett korábbi és a jelenlegi rakétakísérletek közötti különbségek is. Az 1995-1996-os feszült helyzetben végzett műveletek során a robbanófejekkel Tajvan északi és déli, a Tajpej és Kaohsziung melletti vizeit célozták meg, így demonstrálva a kínai rakétablokád taktikát, ám mostanáig egyetlen rakétát sem lőttek át a sziget felett. A Tajvant átívelő rakétázással azonban most tovább mentek a kínaiak. Így demonstrálják, hogy egy esetleges katonai konfliktusban miként akadályoznák meg az ellenséges hajók és repülőgépek belépését az Egyesült Államokból vagy Japánból Tajvanra – mutatnak rá a szerzők tajpeji katonai szakértőkre hivatkozva.

A tajvani haditengerészet hajói a tajvani Csilung kikötõjében 2022. augusztus 5-én. A Tajvant magáénak tekintõ Kína szuverenitása megsértésének tekinti Nancy Pelosi amerikai képviselõházi elnök augusztus 3-i tajvani látogatását, és válaszul több hadgyakorlatot kezdett a sziget körül, amelyek egy része benyúlik a tajvani vizekre is. MTI/EPA/Ritchie B. Tongo

Egy Kína – Két Kína 

Pelosi egy alapvetően megváltozott regionális stratégiai helyzetet hagyott maga után – hívják fel a figyelmet az AT szerzői. Bár tajvani látogatása után a házelnök találkozott Kisida Fumio japán miniszterelnökkel, Dél-Koreában már hűvösebb fogadtatásban részesült, hiszen a kormány magas rangú képviselőivel nem sikerült nyélbe ütni találkozót. Mindez arra utal, hogy a Kínával szomszédos Dél-Koreában tisztában vannak a gesztus lehetséges következményeivel, illetve Peking aggályaival.

Az elemzők emlékeztetnek arra is, hogy az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatát Kínával az 1972-es sanghaji kommüniké alapozta meg, amelyben

  • Kína a maga részéről leszögezte, hogy Tajvan Kína tartománya, felszabadítása Kína belügye, és ki kell vonni onnan az amerikai haderő egységeit. Megerősítették, hogy Kína szembeszáll minden olyan kísérlettel – beleértve Tajvan függetlenségi törekvéseit is – , ami a „két Kína” létrehozására irányulna.
  • Az amerikai álláspont ugyanakkor diplomáciai mestermunka – ám Kína győzelmét jelenti. Eszerint „az  USA tudomásul veszi, hogy a Tajvani-szoros két oldalán élő valamennyi kínai azt vallja, hogy csak egyetlen Kína létezik, és hogy Tajvan Kína része.” (Ezt a kijelentést az tette lehetővé, hogy a Tajvant 1949 óta kormányzó Kuomintang-rendszer abban az időben híve volt a fikciónak, hogy egész Kínát képviseli, és fenntartotta igényét a kontinentális Kína visszaszerzésére is.) Az amerikai fél reményét fejezte ki, hogy a kínaiak maguk fogják a tajvani kérdést békésen rendezni és kijelentette:  minden amerikai fegyveres erőt és katonai eszközt kivon Tajvanról.

Bident nem csókolta homlokon Kissinger

A lap emlékeztet arra, hogy idén van a sanghaji kommüniké aláírásának, illetve Richard Nixon kínai látogatásának 50. évfordulója. Ezzel kapcsolatban felidézik a Nobel-békedíjas diplomata, az akkori nemzetbiztonsági főtanácsadó Henry Kissinger szerepét is, aki 1971-ben különmegbízottként megágyazott a sanghaji kommüniké létrejöttének, azaz az amerikai-kínai kapcsolatok beindításának és a tajvani helyzettel kapcsolatos status quónak. Azonban „augusztus 2-án 22:43-kor, abban a pillanatban, amikor Pelosi leszállt a tajpeji Songshan repülőtéren, a tajvani status quót az Egyesült Államok és a tajvani hatóságok egyoldalúan felrúgták, és az már soha nem fog visszatérni a korábbi állapothoz”

– idéznek a szerzők egy az Observerben megjelent stratégiai szakértői véleményt. Hozzáfűzik: Kissingert, a kínai-amerikai kapcsolatok jégtörőjét Nixon óta minden amerikai elnök meghívta a Fehér Házba, hogy megvitassák a legendás diplomata aktuális nézeteit Kína-ügyben. Az egyetlen kivétel a jelenlegi amerikai elnök: Joe Biden.

Az Asia Timesnak Nixon 1972-es kínai küldöttségének egyik tagja a napokban azt nyilatkozta, hogy a Pelosi-vizit „egyértelműen sérti a sanghaji kommüniké szellemiségét”, ami az amerikai képviselőház elnökének alkotmányos státuszából ered. Az 1947-es elnöki utódlási törvény értelmében ugyanis a házelnök után közvetlenül az Egyesült Államok alelnöke következik a rangsorban, azaz ő az ország harmadik legmagasabb rangú politikusa. Ebből fakadóan „egy tajvani elnöki vagy alelnöki látogatás már egyértelműen átlépné a vörös vonalat, de a házelnök látogatása is megrezegteti azt” – fogalmaznak a szerzők.

Megjegyzik, Biden nemzetbiztonsági tanácsa, sőt a Biden-adminisztráció sem javasolta, hogy Pelosi megjelenjen Tajvanon. „Világossá tették Pelosinak, a kínai emberi jogok régi szószólójának, hogy miért nem kellene most Tajvanra mennie” – írta a New York Times a vitatott látogatás napján. Ennek ellenére az elnök személyesen nem tanácsolta el az úttól Pelosit , nyilvánvalóan attól tartva, hogy a republikánusok puhának titulálják, ami nem tenne jót amúgy is aláhulló népszerűségének a novemberi félidős választások előtt.

Politikai diszfunkciónk mércéje, hogy egy demokrata párti elnök nem tántoríthat el egy demokrata párti házelnököt attól, hogy olyan diplomáciai manőverbe kezdjen, amelyet teljes nemzetbiztonsági csapata – beleértve a CIA igazgatóját is – enyhén szólva nem tartott bölcs ötletnek” – magyarázzák az elemzők.

 A végső érv: a fegyverek szava

Summázatuk szerint téves az a meglátás, amely szerint Peking az ukrajnai orosz agresszióhoz hasonlóan kívánja megoldani a tajvani konfliktust. Kínának ugyanis nem kell túlterjeszkednie földrajzi, demográfiai, katonai vagy pénzügyi szempontból ahhoz, hogy az egyesülést megvalósítsa. A legerősebb fegyvere a gazdasági fejlődés természetes folyamata Kelet-Ázsiában (és globálisan is), az idő pedig Kína oldalán áll. A katonai erő az ultima, nem a prima ratio. Az ellenséget harc nélkül leigázni a legfőbb stratégia.

Az események máris arra késztetnek számos külföldi vállalatot, hogy átgondolják tajvani kötelezettségvállalásaikat. Ezt némi gondolkodási szünet és tárgyalási ajánlatok követik majd. Megszorítás és lazítás, azzal az üzenettel, hogy a  nagyszabású hadgyakorlat bármikor élessé válhat. Valójában a tényleges blokád az igazi fegyver.

Washington talán még nem látja, vagy nem akarja beismerni, de már javában zajlik a hatalomátvétel – írja az Asia Times.

 

hirado.hu
Címkék:
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó