Játszi könnyedséggel hangolta rá a félelemre a nézőket a „rettegés atyja”
2022. augusztus 13. 12:30

Alfred Hitchcock amerikai filmrendező a cannes-i tengerparton 1972-ben, a filmfesztivál idején (MTI/EPA/AFP)

Alfred Hitchcock filmrendező 1899. augusztus 13-án született, művészi hitvallását tömören, de érzékletesen fogalmazta meg: „El kell érni, hogy a néző a lehető legjobban szenvedjen.” A filmtörténet olyan klasszikusai fűződnek a nevéhez, mint a Psycho, A Manderley-ház asszonya, a Hátsó ablak, a Szédülés vagy a Madarak. Ő volt a rendező, aki minden filmjében megjelent, hol gyalogosként, hol utasként.

Alfred Hitchcock, aki egy londoni zöldségkereskedő harmadik gyermeke volt, eredetileg mérnöknek tanult, a filmmel feliratok tervezésén keresztül került kapcsolatba. Gyorsan rátalált a feszültség fokozásán alapuló, borzongató thriller műfajára, ihletet gyakran a gyilkossági ügyek bírósági tárgyalásaiból merített. Ő maga az 1927-es A titokzatos lakót tekintette az első valódi „Hitchcock-filmnek”, amelyben a későbbi thriller legtöbb jellegzetessége fellelhető. Sose bánta, hogy korábbi munkái elvesztek, maga is rossznak tartotta egyiket-másikat.

Zsarolás címmel 1929-ben ő készítette az első sikeres angol hangosfilmet, majd olyan, mára legendássá vált alkotásokat forgatott, mint Az ember, aki túl sokat tudott, a 39 lépcsőfok vagy a Londoni randevú. 1939-ben Hollywoodba hívták, az amerikai állampolgárságot 1955-ben kapta meg. Legelső tengerentúli munkája, A Manderley-ház asszonya 1940-ben elnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat.

Csábítók, ártatlanok, pszichopaták

Hitchcock mintegy félszáz filmje három fő téma köré rendeződött. Az első: egy ártatlanul megvádolt embernek a megmeneküléséhez meg kell találnia a valódi tettest (39 lépcsőfok, Idegenek a vonaton, Őrület, Észak-északnyugat). A második: a férfit egy bűnös asszony elcsábítja, majd tönkreteszi vagy megmenti (Zsarolás, A Manderley-ház asszonya, Szédülés). A harmadikban a gyakran pszichopata gyilkos személyére csak a cselekmény kibontakozása során, lassan derül fény (A gyanú árnyékában – ezt nevezte kedvenc filmjének, Hátsó ablak, Psycho). A sorból kilóg a Madarak, az ismeretlen okokból az emberre támadó állatok motívuma később sokak fantáziáját megihlette.

A női főszerepre előszeretettel választott szőke színésznőket (Tippi Hedren, Grace Kelly, Kim Novak), mert úgy tartotta: „a szőkék a legjobb áldozatok, olyanok, mint a frissen hullott hó, amelyben látszanak a véres lábnyomok”.

Alfred Hitchcock újságot olvas Sarah nevű kutyájával (Fotó: MTI/CP)

Életművéből a legtöbben a Psycho zuhanyozós jelenetére emlékeznek, amelyben Janet Leigh-re újra meg újra lesújt az Anthony Perkins által megformált gyilkos kése. A mindössze három percig tartó hátborzongató jelenetet egy hétig forgatták, és ötven vágás szerepel benne, a legtöbb rendkívül közeli kép, de a gyilkos fegyver nem is érinti az áldozat testét. (A legenda szerint azért, hogy a sikolyok élethűek legyenek, a színésznőre hideg vizet eresztettek.)

A filmtörténet első olyan filmjére, amelyben a főszereplőt már az első félóra után kegyetlen módon megölik, a korlátozott költségvetés miatt – Hitchcock maga volt a producer is – a rendező nem nagynevű sztárokat szerződtetett. A fekete-fehér alkotást 1998-ban Gus Van Sant neves szereplőgárdával, színesben, kockáról kockára újraforgatta, de ennek népszerűsége meg sem közelítette az eredetiét.

Egyedi filmnyelv

Hitchcocknak valóságos rögeszméje volt Freud, filmjeit telezsúfolta szimbólumokkal, fóbiákkal. A hatóságoktól nagyon tartott, mert kiskorában egyik csínytevése után apja egy rendőr barátjával néhány órára lecsukatta – a szabályokat ezután filmjeiben hágta át, hiszen így még „ölhetett” is büntetlenül. A nézőket ráhangolta a félelemre, a feszültség fenntartása érdekében új látószögeket és kameramozgásokat talált ki, bonyolult vágásokat, sejtelmes filmzenét, meglepő hanghatásokat alkalmazott.

Alkotótársként neves írókat is szívesen bevont a munkába, többek között Raymond Chandlert, Thornton Wilderzt és John Steinbecket is. De győzködte Hemingwayt és Vladimir Nabokovot is, hogy írjon neki. Az 1945-ös Spellboundhoz Salvador Dalí festőt is bevonta, hogy segítsen megalkotni a film bonyolult álomszekvenciáit.

A negyvenes évektől minden filmjében feltűnt egy pillanatra, a bennfentesek sokszor csak azután tudtak a cselekményre figyelni, hogy „kiszúrták” jellegzetes alakját járókelőként, újságcímlapon, postásként.

Felesége, Alma

Legmegbízhatóbb tanácsadója felesége, Alma Reville volt. 1926-ban házasodtak össze, miután együtt dolgoztak a Famous Players-Lasky nevű produkciós cég londoni fiókjában. Reville később íróként, forgatókönyv supervisorként, vágóként és rendezőasszisztensként dolgozott Hitchcock korai filmjeiben.

Állítólag férje minden felvétel után Reville-re nézett, és megkérdezte, rendben volt-e. Hitchcock karrierje előrehaladtával felesége a háttérbe húzódott, továbbra is konzultált vele a kulcsfontosságú forgatókönyvekről, szereplőválogatásról és vágásról. Többször szerepeltette feleségét és lányát. Kedvenc története arról a rendezőről szólt, aki mindig panaszkodott, hogy legjobb ötletei éjszaka támadnak. Egyszer aztán papírt és ceruzát készített az ágyhoz, és reggel azt találta felírva, hogy „fiú beleszeret a lányba”.

Személyesen nem kapott Oscart

A népszerű „Hitch”-et öt alkalommal jelölték a rendezői Oscar-díjra, de mindannyiszor üres kézzel távozott, az amerikai filmakadémia végül 1968-ban az Irving G. Thalbergről elnevezett életműdíjjal „kárpótolta”. A díj átvételekor mindössze annyit mondott, hogy köszönöm, és még hozzáfűzte, hogy mindenkinek nagyon köszönöm, de akkor már kikapcsolták mikrofonját.

1979-ben megkapta az Amerikai Filmintézet életműdíját, a következő évben II. Erzsébet brit királynő lovaggá ütötte. A Brit Film- és Televíziós Akadémia (BAFTA) örökös tagsággal járó életműdíjjal tüntette ki, szintén életműdíjat kapott az amerikai Lincoln Centertől, valamint az Amerikai Rendezők Céhétől (DGA), és csillaga díszíti a Hírességek sétányát.

Helen Mirren (j) és Anthony Hopkins brit színészek megérkeznek a Hitchcock címû filmjük londoni bemutatójára 2012. december 9-én. (MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

Sir Alfred Hitchcock 1980. április 29-én halt meg Los Angelesben. 2012-ben életrajzi filmet forgattak róla, a legendás rendezőt Anthony Hopkins, feleségét Helen Mirren formálta meg. Néhány éve bejelentették, hogy bemutatják holokauszt-dokumentumfilmjét, amelyet eddig még nem láthatott a közönség. A Madarak 2016-ban – nyolcadik alkotásaként – az amerikai filmörökség része lett. A filmtörténet egyik legnagyobb rendezőjének arcképe bélyegen is megjelent.

hirado.hu
Címkék:
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Negyvenéves a Szentegyházi Gyermekfilharmónia
    Budapest, Brüsszel, Prága, Stockholm, Ottawa, Toronto – csak néhány világváros, ahol koncerteztek már a Székelyföld „kis kulturális nagyköveteiként” is emlegetett Szentegyházi Gyermekfilharmónia tagjai. Legendás karnagyuk Haáz Sándor.
  • Morawiecki reagált von der Leyenre: Ez diktátum!
    „Ha a dolgok nehéz irányba mennek – és most Magyarországról és Lengyelországról beszélek –, megvannak az eszközeink” – fogalmazott szélsőségesen az Európai Bizottság elnöke, von der Leyen.
  • A sport fontos egy ütőképes hadsereghez
    A sport "elképzelhetetlenül fontos" egy erős, ütőképes hadsereg létrehozásához - mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf vasárnap a 17. alkalommal megrendezett NATO-futás rajtja előtt Budapesten.
MTI Hírfelhasználó