Az innovációba való befektetés létkérdés
2022. szeptember 2. 18:57

Létkérdés az innovációba való befektetés, már nem lehet "úri huncutságként" tekinteni rá, hiszen "aki nem halad, az lemarad" - hangoztatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) tanévnyitó ünnepségén pénteken.
   
Hankó Balázs kiemelte, Magyarország akkor állt legközelebb Európa és a világ élvonalához, amikor volt koncepciózus tudománypolitikája és befektetett a felsőoktatásba. Ez ösztönözte arra a kormányt, hogy olyan volumenű egyetemi fejlesztést indítson el, amelyet Klebelsberg Kunó minisztersége óta nem látott az ország.
   
A magyar felsőoktatás finanszírozása idén elérte a GDP két százalékát, ennyit még soha nem költött kormány erre a területre, és ezzel Európa élvonalába tartozik Magyarország - közölte a helyettes államtitkár.
   
Hozzátette, a felvett hallgatók 80 százalékát állami ösztöndíjas hellyel támogatja az állam, 30-féle ösztöndíjat kínálnak több mint 100 ezer hallgatónak, évi mintegy 60 milliárd forint ráfordítással.
   
Az eredmények szerint az irány jó, hiszen az elmúlt két évben újabb magyar egyetemek kerültek be a világ két legrangosabb felsőoktatási rangsorának legjobbjai közé, a diplomások szinte azonnal munkát kapnak, és jelentős a bérelőnyük is, akár másfél-kétszerese a nem diplomásokhoz képest - hangsúlyozta Hankó Balázs.
   
A helyettes államtitkár szólt az egyetemi felvételi rendszer megújításáról is, amelynek köszönhetően nő az egyetemek autonómiája, mivel nagyobb szabadságot kapnak a hallgatók kiválasztásában, a képzési és idegennyelvi követelmények meghatározásában.
   
Kiemelte, a kormánynak számos jelentős vállalása van a következő évekre. Szeretnék elérni, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem kerüljön be a világ 100 legjobb egyeteme közé, továbbá, hogy a visegrádi országok (V4) átlagánál magasabb legyen a magyar diplomások aránya a 25-34 éves korosztályban, és a diplomások bérelőnye a V4-ek átlagát 50 százalékkal haladja meg - ismertette Hankó Balázs.
   
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke arról beszélt, hogy míg korábban a kihívások egy-egy mérnöki szakterületet állítottak feladat elé, a 21. században már a komplex kihívások jellemzőek, amelyekre a technikai megoldásokat ugyan továbbra is a mérnökök szolgáltatják, de ezek csak akkor válhatnak be, ha megalkotóik szorosan együtt tudnak dolgozni más tudományterületek tudósaival.
   
Manapság az élet minden területén érzékelhető a technicizálódás, de ennek együtt kell járnia a technológia humanizálódásával, így biztosítható, hogy az életünkbe mélyen behatoló technológiák azt ne torzítsák el, hanem gazdagítsák - mutatott rá az MTA elnöke.
   
A magyar mérnökök világraszóló eredményeit méltatva kiemelte, hogy a szakemberek mindig is akkor tudták a leginkább betölteni a hivatásukat, amikor az egyetem és a kormányzat kapcsolatában a kölcsönös tisztelet és lojalitás érvényesült.
   
Konsztantyin Novoszelov, a Manchesteri Egyetem Nobel-díjas professzora arról beszélt, hogy a világ gyorsan változik és ez a tudomány számára nagy kihívást jelent. A tudományterületek közötti határok változnak, átfedésbe kerülnek egymással, de ez jó, a tudomány sajátossága - tette hozzá.
   
Kitért arra is, hogy míg a 19. század tudósai egy paradigmaváltást éltek meg életük során, a 20. század tudósai már kettőt, és mire a BME friss hallgatói lediplomáznak, addigra már tízévente lesznek paradigmaváltások.
   
A professzor az ünnepségen átvette az egyetem és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által neki adományozott Neumann János professzori címet.
   
Czigány Tibor, az egyetem rektora elmondta, hogy a BME egyrészt tudományegyetem, hiszen a magyar egyetemek közül náluk a legmagasabb az akadémikusok aránya, másrészt nemzetközi egyetem, mivel több mint húszezer hallgatójukból minden nyolcadik külföldi állampolgár; csaknem száz országból érkeztek hozzájuk diákok.
   
Az intézmény tagja továbbá a kilenc vezető európai műszaki egyetem szövetségének, amelynek célja, hogy megújítsa és egységesítse az európai mérnökképzést - tette hozzá.
 

MTI
Címkék:
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Itália is a konzervatív erőkre számít
    A jövendő olasz kormány összes pártjával régi és jó kapcsolatot ápol a magyar kormány, ezért nem lesz nehéz együttműködni olyan kérdésekben, mint az illegális bevándorlás elleni fellépés vagy a családpolitika - hangoztatta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az MTI-nek az Olasz Konzervatívok. Európa, identitás, szabadság című konferencián, amelyen felszólalt Rómában pénteken.
  • Gazdasági válság radikális szélsőségekkel
    Az emberek félnek a közelgő téltől. Úgy, ahogy békeidőben még soha. A legnagyobb problémájuk nem a magyar és lengyel jogállamiság állítólagos hiányossága. Ezzel csak az Európai Parlament balliberális képviselőinek mindenre elszánt elitegységei vannak elfoglalva. Irigyeljük a problémáikat – írja Horváth József.
  • Orbán: hazudtak Brüsszelben az európai embereknek
    Hazudtak Brüsszelben az európai embereknek, amikor azt mondták, hogy a szankciókat nem terjesztik ki az energiára és azok az ukrajnai háború gyors lezárását eredményezik majd - mondta a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
MTI Hírfelhasználó