Koszovói szerb önkormányzatok közössége – blokkolva
2022. december 1. 11:21

Nem hajlandó megalakítani a koszovói szerb önkormányzatok közösségét Albin Kurti koszovói miniszterelnök annak ellenére, hogy annak létrehozásáról kilenc évvel ezelőtt egyezett meg Belgrád és Pristina, mert véleménye szerint azzal "kis Szerbia" jönne létre Koszovó területén - közölte az N1 regionális hírtelevízió csütörtökön.

A koszovói miniszterelnök az N1 boszniai irodájának nyilatkozva elmondta, hogy Szerbia abban érdekelt, hogy Koszovó ne legyen független ország, a koszovói szerb önkormányzatok közössége viszont egy szerb miniállamá váljon Koszovó területén. Ők csak rombolni akarnak, semmit nem a koszovói szerbekért tesznek, hanem a koszovói albánok ellen - magyarázta. Mint mondta: Belgrád arra törekszik, hogy Koszovó ne legyen működőképes.
   
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovóban mintegy százezer szerb él, az ország északi részén körülbelül ötvenezer főre tehető nagyobb tömböt képeznek. Ezekből az önkormányzatokból alakítanák meg azt a közösséget, amely autonómiát biztosítana a kisebbségben élő koszovói szerbeknek, A koszovói kormányfő véleménye szerint a helyi szerbek autonómiatörekvései voltaképpen a Szerbiához csatlakozást készítenék elő, ezért ellenzi a közösség megalakítását.
   
A koszovói szerb önkormányzatok közösségének létrehozása volt az egyik első pont, amelyről Belgrád és Pristina megállapodott, amikor 2013-ban brüsszeli közvetítéssel a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd megkezdődött közöttük. A viszony rendezése mindkét ország európai integrációjának kulcsa.
   
"A kapcsolat normalizálása érdekében a kölcsönös elismerésnek kell a megállapodás középpontjában állnia. Amennyiben Belgrád azt mondja, hogy ez soha nem történik meg, akkor ők a megállapodás ellen vannak" - magyarázta Albin Kurti. Hozzáfűzte, hogy a két fél közötti tárgyalás és megállapodás nem lesz könnyű, de lehetőséget kell adni a párbeszédnek.
   
Albin Kurti szerdán a koszovói parlamentben is arról beszélt, hogy nem érdekli a koszovói szerb önkormányzatok közössége, és soha nem fogja megalakítani. Petar Petkovic, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetője erre reagálva kijelentette: a koszovói miniszterelnök úgy tűnik, mindent megtehet, mert a közösség megalakítását ugyan Brüsszel kérte, ám elutasítása semmilyen következménnyel nem jár Pristinára nézve.
   
A koszovói miniszterelnök arról is beszélt, hogy ő személy szerint lezártnak tekinti Koszovó státusának kérdését, hiszen Koszovó független állam. Ezt a megnyilvánulást nem hagyta szó nélkül Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök, aki közölte, ha Albin Kurti lezártnak tekinti a kérdést, akkor ő is annak tekinti, csak ő egy másik, nemzetközi megállapodásra hivatkozva gondol Koszovó helyzetére. Mint mondta: Koszovó státusát az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata rögzíti, és Szerbia ezt tekinti mérvadónak.
   
Az 1244-es határozat az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus lezárását követően fogadta el az ENSZ BT. A dokumentum egyrészt megerősítette az ENSZ tagállamainak elkötelezettségét a ma már nem létező Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, valamint a térség más államainak szuverenitása és területi épsége iránt, ugyanakkor megismételte azt a korábbi felhívást, amely szerint érdemi autonómiát és valódi önrendelkezést kell biztosítani Koszovó számára, illetve - és Belgrád számára ez a legfontosabb pont - Koszovót Jugoszlávia részeként határozatlan ideig nemzetközi igazgatás alá helyezte.
   
A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság közben megszűnt, és Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, így Pristina az ENSZ BT 1244-es határozatát már elavultnak tekinti.
 

MTI
Címkék:
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Csengey Dénes legendája filmalkotásban
    Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel. Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
  • Novák Katalin Sergio Mattarella olasz elnöknél
    Az orosz-ukrán háború volt a fő témája Novák Katalin köztársasági elnök és Sergio Mattarella olasz elnök megbeszélésének kedden Rómában.
  • Új csúcson a magyarországi működőtőke-beáramlás
    Töretlen a külföldi befektetők bizalma a magyar gazdaság iránt, amit a magyarországi befektetésösztönzés történetében rekordnak számító 2022. évi 6,5 milliárd euró beruházási volumen is alátámaszt. Összesen 92 kiemelt működőtőke-beruházás kapcsán született pozitív döntés, amelyekhez mintegy 15 ezer új munkahely létrehozása és több tízezer megőrzése köthető. A keleti országok továbbra is fontos szerepet játszanak többek között Dél-Koreának köszönhetően, amely 2019 és 2021 után harmadik alkalommal volt a legnagyobb befektető a beruházási volumen alapján. Az ágazatok közül a járműipar, az elektronika és az élelmiszeripar megőrizte domináns helyét. Mintegy 20 projekt és több ezer új munkahely jöhet létre ugyanakkor magas hozzáadott értékű szolgáltatóipari befektetések keretében, ami Magyarország azon erőfeszítését is jelzi, hogy a jövőben a tudásintenzív fejlesztések kerüljenek fókuszba.
  • A korrupt EU Tiranából nézve (is) nevetséges
    Teljesen nevetséges szituációt okozott a brüsszeli korrupciós botrány. A jó példaként tündökölni akaró EU-központ hemyzseg a megvesztegetett politikusoktól.
MTI Hírfelhasználó