A trianoni békeszerződés után az 1912-ben alapított egyetemnek el kellett menekülnie Pozsonyból (Preßburg/Preßbork). Az egyetem elhelyezésének kérdését Pécsre történő helyezéssel oldották meg.

1923 októberében, évszázadok után (alapitási év 1367) ismét előadásokat tartottak az újraalapitott pécsi egyetemen: jogi, bölcsészettudományi és orvosi karon.

Elözmény: A Pozsonyi Egyetem Általános Orvostudományi Karát 1918. április 3-án hozták létre jogilag, az oktatás pedig október 20-án, azaz ma valamivel több mint 100 éve kezdődött. Az első dékán Pekár Mihály volt. Az ő személye nagyon fontos volt, mert kulcsszerepet fog játszani a menekülésben és az egyetem Pécsre történö költöztetésében. Az első tanév mintegy 600 diákkal indult. Történelmi feljegyzésekből tudjuk, hogy nőket is felvettek az egyetemre.

1919. január 6-án a cseh kormány katonái megrohamozták Pozsonyt, hat hétre internálták a rektort és a dékánt, a 600 magyar diák közül 450-en aláírták a petíciót, hogy továbbra is magyar nyelven tanulhassanak. Ezt persze a megszállók nem fogadták el, mert szándékosan akarták megszüntetni a magyar nyelvű egyetemi oktatást, bár a harom nyelvü oktatásra egyezmény született

Összetörték Fadrusz János Mária Terézia magyar királynőről alkotott csodálatos márványszobrát.

Pekár Mihály professzor vezetésével az egyetem Budapestre menekült és különböző helyszíneken folytatta az oktatást.

Közben az Országgyűlés már döntött - nem utolsósorban Tóth Lajos és Pekár Mihály befolyásának köszönhetően - arról, hogy a pozsonyi egyetemet Pécsre kell költöztetni.

Az egyetem elhelyezésének döntő tényezője az "1921. évi XXV. törvénycikk" volt, amely Pécs városát csak ideiglenes helyszínként irányozta elő az egyetem számára.

Nendtvich Andor pécsi polgármester és Zichy Gyula püspök teljes mértékben támogatta az egyetem új alapítását. A Pius Gimnázium Zichy Gyula magántulajdonából épült, és az egyetem bölcsész karának megfelelő épület volt. Természetesen menekült egyetem volt, nem pedig külön kampusz.

Az egyetemnek a város adott otthont és annak letelepitését elsö számu feladatnak tekintette.

Pécs szerb megszállás miatt azonban a hivatalos megnyitóra, tanítással csak 1923. október 14-én kerülhetett sor.

1923 októberében megkezdődött a tanítás a jogi és a bölcsészettudományi karon, valamint az első két évben az orvosi karon is.

Pécs városát azonban már 1925-ben az egyetem megszűnése fenyegette. Az akkori kultuszminiszter, gróf Zichy János, a pécsi püspök, gróf Zichy Gyula és Szily Kálmán kulturális államtitkár azonban vehemensen és sikeresen kampányoltak azért, hogy az egyetem Pécsett maradjon.

Az egyetem Pécsett tovább bövült. A jogi kar az 1930-as években épült, az emblematikus diákotthon, ma az Egyetem rektori épülete. A város adományának köszönhetően épült, a pécsi polgárok adták a pénzt, a város pedig ingyen biztosította a telket. Ez fantasztikus támogatás volt! Ezekben az években épült az úgynevezett Professzorok Háza, a mai a Vargha Damján utcában.

A harmincas években az egyetem rohamosan fejlődött. Az első röntgenberendezést a Szülészeti Klinikának adományozták, de a legfontosabb klinika az I. számú Belgyógyászati Klinika volt, Ángyán János (Pozsonyból) vezetésével aki kiváló professzor volt, sok tanítványa volt.

Entz Béla dékán professzornak, a Kórbonctani Intézet igazgatójának (1877-1959) 1944-ben sikerült megakadályoznia, hogy az egyetem berendezéseit Németországba szállítsák.

A második világháború viszontagságai után az egyetem újjászervezése szempontjából óriási jelentőségű volt Szentágothai János anatómus 1947-es pécsi kinevezése, öt Entz Béla professzor hivta meg Pécsre.

A pécsi egyetem neuroanatómiai, neuroendokrinológiai iskolája az egész világon ismertté vált. Szentágothai professzor és tanítványai, utóda Flerkó Béla professzorok Pécsett, Halász Béla Budapesten, Székely György Debrecenben, Mess Béla (Pécs), Hámori József (Pécs és Budapest), Réthelyi Miklós (Budapest), Palkovits Miklós (Budapest), Hajós Ferenc (Budapest), Gulyás Balázs (Stockholm) és Petrusz Péter (USA), Ambach György (Göttingen-München) Magyarország határain túl is ismert tevékenységükről és hatásukról.

2011-ben Szentágothai professzor két tanítványa, Freund Tamás (Budapest) és Somogyi Péter (Budapest, London), valamint Buzsáki György fiziológus és Grastyán-tanítvány (Pécs, New York) kapta meg az ún. „Agy-díjat."

Az 1950 és 1975 közötti években a Pécsi Tudományegyetem kiváló hírnevét elsősorban Szentágothai János (anatómia), Cholnoky László (kémia), Entz Béla és Romhányi György (patológia) professzorok öregbítették, Beöthy Konrád (törvényszéki orvostan), Donhoffer Szilárd (patofiziológia), Lissák Kálmán (élettan), Környey István (neurológia és pszichiátria), Kudász József és Schmidt Lajos (sebészet, ezen belül szivsebészet), László Lajos (nőgyógyászat), Ángyán János és Hámori Artúr (belgyógyászat), Méhes Gyula (farmakológia) és Rauss Károly (mikrobiológia), valamint Ernst Jenő (biofizika) és Kerpel-Fronius Ödön (gyermekgyógyászat) professzorok, ezek a professzorok alkották az ötvenes évek úgynevezett "aranycsapatát", az 1950-es években a Pécsi Tudományegyetemen.

Az új generáció egyik legismertebb személyisége Méhes Károly volt (1936-2007).

Méhes Károly Romhányi és Kerpel-Fronius tanítványa volt. Kerpel-Fronius megbízásából genetikai laboratóriumot hozott létre és szervezett, ami Méhes Károly tudományos pályáját egész életében meghatározta. Az Egyetemi Gyermekklinika igazgatója volt 1987-től. A WHO 2011-es döntése nyomán róla nevezték el az általa leírt szindrómát A következő főbb jellemzőkkel jellemezhető: megkésett beszédfejlődés, arc-aszimmetria, kancsalság és fülkagyló-defekt autoszomális domináns módon.

A Pécsi Tudományegyetem Laboratóriumi Intézetének megalapítása szorosan összefonódik Jobst Kázmér professzor, Cholnoky és Romhányi tanítvány nevével. Utóda Kellermayer Miklós, Jobst Kázmérral (mindketten Romhányi professzor tanítványai) 1975-ben fedezték fel és írták le először a citoszkeletont.

Prof. Dr. Romhányi György az általa leirt topo-optikai reakciókkal a XX. században a polarizációs mikroszkópia megújítója volt .

Az Egyetem megujulásának egyik harcosa volt Tigyi József. Kevesen tudják, hogy édesapját, aki Bárdudvarokon a Goszthony család gazdasági ügyintézöje volt, az ÁVÓ agyonverte.

Tigyi József diák Ernst Jenő védelme alá helyezte magát. Nagyszerű alkotó ember volt. A 400 ágyas klinikát, az 1969-ben megalakult a PAB - a Magyar Tudományos Akadémia pécsi fiókintézetét a Vasváry villában, neki köszönhetjük.

Tigyi József rektorhelyettesként 1962 és 1967 között minden második nap Budapesten volt az Egészségügyi Minisztériumban, hogy az új egyetemi tömb épitését szorgalmazza. Mint Rektor bevezette a német es az angol nyelvü oktatást.

A rendszerváltás után az önálló Pécsi Orvostudományi Egyetem megszűnt, a Pécsi Tudományegyetem 9 másik karának egyikévé vált. Az új helyzetben már nem volt önálló döntéshozatal és adminisztráció, a felkészületlenség pedig válsághelyzethez vezetett.

De itt is voltak olyan professzorok, akik mindent megpróbáltak, hogy ezt a válsághelyzetet áthidalják: Tigyi József, Méhes Károly, Jobst Kázmér, Kollár Lajos, Tóth Kálmán.

Az innovatív gondolkodás, a változás igénye és a status quo megváltoztatására irányuló cselekvés nem mindenkinek az asztala. Ez mindig is így volt és ma is így van az egyetemen belül, de különösen kiéleződött az egyetem és a hatóságok viszonyában.

Az egyetem szellemi autonómiáját az alapító okirat, az alkotmány és (1988 óta) az európai egyetemek Magna Chartája garantálja.

Ma a Pécsi Egyetem teljes jogú egyetem,10 karral

Az orvoskaron német es angol nyelvü oktatás is folyik magas szinvonalon.

A 2023/24 tanevben több 8000 hallgatója van az Egyetemnek.

Ezután a nagy magyar költő, Babits Mihály egy mondatát idézem, amely egy régi tanulságot fejez ki: „Aki nem ismeri a múltat, aki nem elemzi és nem vonja le a tanulságokat a múlt és a közelmúlt eseményeiből, az nem tud hatékonyan dolgozni sem a jelenben, sem a jövőben“.

A megemlékezési ünnepségek keretében zajlottak az Egyetem vezetösége 2023 oktoberében Klebelsberg Kuno kultuszminiszter emlékére a pécsi Egyetemen.

Makovitzky József

Prof. em, Universität Heidelberg und Universität Freiburg i.Br