Ázsiai vadkutyák és vörös vadbivalyok a fővárosi állatkertben
2008. augusztus 11. 15:23
Magyarországon még soha nem látott állatok érkeztek a Fővárosi Állat- és Növénykertbe: az afrikai vörös vadbivaly a párosujjú patások, míg az ázsiai vadkutya a ragadozók közé tartozik. Mindkettőjükre a vörös szőrzet a jellemző - tájékoztatta az MTI-t Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője. Az afrikai vörös vadbivaly, mint nevéből kitűnik, Afrika középső területein él, 250-700 kilogramm testtömegű, növényevő állat, amelyből mindössze 100 egyed található a világ állatkertjeiben. Közülük három - két idősebb nőstény és egy fiatal hím - most már a városligeti intézmény lakója. Azonos fajba tartoznak a hazai közönség által ismert kafferbivallyal, de az utóbbival ellentétben nem annyira a nyílt szavannákat, hanem az erdős területeket részesítik előnyben. Az új állatok mostanra lakták be, vették birtokba kifutójukat, azt, amelyikben korábban orrszarvúak éltek.
 
Az ázsiai vadkutya vörös farkas, illetve a kannada nyelvből eredeztethető dhole néven is ismert. Elsősorban Közép- és Dél-Ázsiában őshonos. Az erdős területeket kedveli. Szőrzete vöröses vagy vörösesbarna színű. A pofa egyes részeit, az állat torkát és hasoldalát fehér szőr borítja. Hasonlít a vörös rókára, de annál lényegesen erősebb testfelépítésű. Egy-egy állat egyszerre 4 kiló húst is meg tud enni, jóllehet csak 20 kiló a súlya.
 
A Nemzetközi Természetvédelmi Unió által sebezhetőnek minősített természetvédelmi helyzetű fajból már csak pár ezer él, állatkertekben pedig 200 példány található. Belőlük is három érkezett Budapestre, mindnyájan nőstények, nemsokára azonban két hímet kapnak maguk mellé társként.
 
MTI
Címkék:
  • Polgárverés – 12 éve
    Azt sem sikerült kideríteni, hogy a brüsszeli bürokrácia miért hunyta be a szemét, amikor látta, hogy európai uniós polgárokat vernek véresre.
  • Antall József és Sargentini
    Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
  • A nemzet védelme a történelem értelme
    Számunkra nem célja van a történelemnek, hanem értelme: az, hogy fennmaradjon az a nemzet, amelynek része vagyunk, és az a kultúra, amely otthonunkká teszi a szülőföldünket.
  • Róna Péter és a magyar valóság
    Ráadásul érzek Róna szavaiban egy jó adag liberális intoleranciát is: ha nem úgy gondolkodtok, mint mi, nyugatiak és nyugatimádók, akkor csak és kizárólag keletiek és barbárok lehettek.
  • Bayer: A hetedik koporsó
    A mi tisztünk bebizonyítani, hogy hiába ácsolják újra és újra a koporsóinkat, soha, senkinek nem fog sikerülni.
MTI Hírfelhasználó