Az Európai Unió korrupt vezetősége „jogilag megerőszakolva" hozott döntést a migráció erőltetéséről.
2023. október 6. 11:08
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozójára érkező Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak nyilatkozik Granadában 2023. október 6-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Nincs esély arra, hogy az európai uniós tagországok vezetői között megállapodás szülessen a migrációról - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Granadában, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozójára érkezve.
Hozzátette: ez politikailag lehetetlen, ugyanis korábban arról állapodtak meg, hogy egyhangúlag döntenek a migráció szabályozásárról, de ezt nemrég megváltoztatták, és a csomagot Magyarországot és Lengyelországot megkerülve, "jogilag megerőszakolva" mégis áterőltették.
Ezután nincs esély sem kompromisszumra, sem megállapodásra, és nemcsak most, hanem évekre előre - szögezte le a kormányfő.
Az uniós bővítésről elmondta: Magyarország ösztönzője, támogatója a folyamatnak, ugyanakkor számos tagország bővítési fáradtságra hivatkozik, ami nem tisztességes a tagságra várakozókkal szemben. Az EU-nak szüksége van újabb tagországokra - emelte ki.
Magyarország támogatja Georgia csatlakozását, a jövő héten közös kormányülést tartanak Tbilisziben - közölte.
Hozzátette: ami viszont Ukrajna EU-ba lépését illeti, stratégiai áttekintésre van szükség, mert az unióban még soha nem vetődött fel háborúban álló ország felvétele. Kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban még "túlságosan sok a kérdés", és először a stratégiai alapvetéseket kell tisztázni. "Meg kell értenünk, miért jó az EU-nak, ha felvesszük Ukrajnát, mik a következményei, (...) mennyi pénzről beszélünk" - sorolta. Ukrajna belépése új kérdéseket vet fel a biztonság mellett például a kohéziós politika és a mezőgazdaság területén is. Kijev belépésével "teljesen új mezőgazdaság fog születni" az EU-ban - fogalmazott.
Újságírói kérdésekre Orbán Viktor kitért az energiával kapcsolatos témákra is. Kijelentette, hogy Azerbajdzsán kulcsország, nélküle nem lehet elérni az energiafüggetlenséget Oroszországtól. Magyarországnak már van megállapodása Bakuval a gázszállításokról - emlékeztetett.
Kiemelte azt is, hogy a déli energiafolyosó Magyarország számára létfontosságú, különösen azután, hogy az északi terrortámadásban megrongálódott. Ezért különösen oda kell figyelni a déli folyosó biztonságának garantálásra.
A Koszovó és Szerbia közti feszültséggel kapcsolatban Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy Pristinának változtatnia kell a hozzáállásán, mert az elmúlt két évben rendszeresen provokálták a szerbeket, márpedig a provokáció felborítja a stabilitást. Elmondta, Szerbia nélkül nincs stabilitás, és kijelentette: egyértelmű álláspontja szerint segíteni kell Szerbiát a régió stabilizálásban. A Belgrád elleni esetleges szankciókról úgy vélte, ez lehetetlenség, nevetséges felvetés.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.