Tarlós István – MN/Katona Vanda

Lehetséges, hogy egyszerűen téves a hatvanmilliárdos igény – mondta el a Magyar Nemzetnek Tarlós István, arra reagálva, hogy Bősz Anett főpolgármester-helyettes múlt héten azt nyilatkozta, hogy ennyi pénzre lenne szükség a biodóm befejezéséhez. Budapest korábbi főpolgármestere szót ejtett arról is, hogy téves az az állítás, miszerint a biodóm állami projekt lett volna, és érthetetlen, hogy a főváros baloldali vezetése miért nem fejezte be az építést, amikor ahhoz rendelkezésre álltak a szükséges források.

– Bizarrnak tűnik, hogy Karácsonyék Bősz Anettre ruházták a biodóm kommunikációját. Bősz Anett nemrég csatlakozott a városvezetéshez, és a jelek szerint a projekt előtörténetének több meghatározó eleméről szinte biztos, hogy nem tájékoztatták őt. Így ezeket – a főpolgármesterrel ellentétben – nem is ismerhette – fogalmazott Tarlós István. Budapest korábbi főpolgármestere szerint nem véletlen, hogy Bősz a nyilatkozatát később kénytelen volt korrigálni.

Mint ismert, a kultúráért felelős főpolgármester-helyettes múlt héten a Népszavának úgy nyilatkozott: a városvezetés többször elmondta, hogy a kormány által egyre szorosabb pénzügyi satuban nem tudja fedezni a félkész létesítmény fenntartási költségeit, továbbá úgy vélekedett, hogy nagyságrendileg hatvanmilliárd forintra lenne szükség a projekt befejezéséhez. Hozzátette: a kormányt súlyos felelősség terheli a beruházás félbehagyásáért, jelenlegi hányatott sorsáért. Később Bősz a Facebook-oldalán igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy a biodóm nem fog összeomlani.

Nem volt állami projekt

– Az ellenzéki média folyton arról ír panaszos, valótlanságoktól hemzsegő cikkeket, hogy a fővárosnak nincs pénze fűteni a befejezetlen építményt. Ahelyett, hogy egyszer is arról értekeznének, hogy mi okból állították le az építkezést, miért és hogyan fűtöttek, egyáltalán miért őrizgették négy éven keresztül a biodómot – közölte Tarlós István.

Felidézte, hogy a biodóm soha nem volt állami projekt, hanem az állam egy fővárosi, még pontosabban állatkerti projektet finanszírozott. Jelezte, hogy a bio­dóm az állatkert kezdeményezése volt, amit a Fővárosi Közgyűlés is elfogadott, és a kormány két alkalommal is pénzügyi támogatásban részesített, egyszer 25, majd később Persányi Miklós kezdeményezésére további 19 milliárd forinttal.

– Soha, senki nem varrta a nyakába az állatkertnek a lebonyolítást. Ezt saját kérésére végezte az állatkert – húzta alá a korábbi városvezető. Felhívta a figyelmet, hogy Persányi a megállapodásban foglalt költségkeretet még 2019 júniusában is az aláírásával hitelesítette, majd még abban hónapban beterjesztett a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa elé egy újabb húszmilliárd forintos többletigényt. Közölte, hogy ezt a tanács tárgyalni sem tudta, mert az összeg semmivel nem volt alátámasztva, és a 2019-es választásig ennek az igénynek a világos és szabályos tisztázása nem történt meg az állatkert részéről.

Felesleges az épület őrzése

Tarlós István szót ejtett arról is, hogy a választás után a főváros ezt a projektet – a valóságnak megfelelő indokok mellőzésével – nem folytatta. Leszögezte, hogy az állatkertnek rendelkezésre állt még a projekt konkrét fedezetéből hatmilliárd forint, a kormány pedig felajánlotta mellé a Hermina-garázsokra szánt hétmilliárd forintot is.

– Ez összesen tizenhárommilliárd forint. A Persányi által kért húszmil­liárd teljesüléséhez mindössze hétmilliárd forintot kellett volna a fővárosnak hozzátennie, hogy az állatkert befejezze az építkezést. 2019–2020-ban még formálisan sem beszélhettek Karácsonyék a város „kivéreztetéséről” – rögzítette Tarlós István.

Emlékeztetett, hogy a főváros kasszájában 2019 őszén több mint kétszázmilliárd forint tartalék állt rendelkezésre, amit a városvezetés sem tagad. – A főváros ennek ellenére nem folytatta a munkát, hanem leállította, és azóta az történt, hogy horribilis összegeket fizettek ki a biodóm fűtésére és őrzésére – húzta alá Tarlós, majd értetlenségét fejezte ki ­amiatt, hogy miért kellett külön őriztetni éjszakánként egy vasbeton szerkezetet az állatkert zárt területén belül. Arra reagálva, hogy Karácsonyék „megtalálták” a megoldást az építmény temperálására – a Széchenyi fürdőből eredő meleg víz átvezetésével –, Tarlós elárulta, hogy már a sok évvel ezelőtt elkészült tervekben is így van ez.

Téves lehet az igény

– Felmerül az is, hogyan lett a 2019-ben hiányzó húszmilliárdból mára több mint hatvanmilliárd forintos igény – vetette fel Tarlós István. Szerinte ha mindenáron okokat keresünk, az lénye­gében kizárható, hogy Persányi manipulált volna a pénzekkel, ezt a kifizetések szabályosságát ellenőrző Enviroduna egyébként is észlelte volna. A volt főpolgármester véleménye, hogy Persányi elszámolhatta magát, és többféle, a berendezésekkel kapcsolatos költséggel nem kalkulált. Mint jelezte, az sem zárható ki, hogy a jelenlegi városvezetés esetleg már prognosztizált üzemeltetési költségekkel is számol, de ezt soha nem tartalmazza a projektek bekerülési költsége, ezenkívül szerepet játszik a négyéves infláció mértéke, ám lehetséges, hogy egyszerűen téves a hatvanmilliárdos igény.

– Az bizonyos, hogy az építés négyéves leállításának – ahogy a Lánchíd-felújítás másfél éves késleltetésének is – nem létezik sem szakmailag, sem logikailag alátámasztható magyarázata. Másféle indítéknak kellett lennie – jegyezte meg Tarlós István. 

Máté Patrik