A holland választások győztesének viszonya Oroszországgal meglehetősen érdekesnek tűnik: 2018-as oroszországi látogatása során Wilders azt mondta: „Állítsuk meg a russzofóbiát. Eljött az igazi politika ideje. Gyűlölet helyett partnerség” - írja a Helsingin Sanomat című finn újság. A lap cikke felhívja a figyelmet arra is, hogy az európai jobboldali és baloldali populisták gyakran meglepően jó kapcsolatban vannak Oroszországgal. A legkirívóbb eset talán Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki megtorpedózta az EU Oroszország elleni szankcióit, meggátolta Svédország NATO-tagságának ratifikálását, és az egyetlen EU-s vezető volt, aki hajlandó volt találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
2023. november 27. 13:58
Oroszország nyerte a holland választásokat, legalábbis ilyen kép keletkezik, ha valaki megnézi a Rosszija 1 orosz állami csatorna csütörtöki adásából készült klipet - írja a Helsingin Sanomat. A finn lap idézi Olga Skabejvát, aki műsorvezetőként felvilágosítja a nézőket arról, „miért fontos a választási eredmény”. Azt mondja, hogy a leköszönő holland miniszterelnök, Mark Rutte F-16-os vadászgépeket ígért Ukrajnának, míg a választási győztes Geert Wilders egy másik ország. „De most Wilders kerül hatalomra, aki választási programjában megígérte, hogy abbahagyja Ukrajna segítségét a háborúban” - magyarázza Szkabejeva. „Wilders azt is elmondta, hogy támogatja az azonnali tárgyalásokat minden ukrán menekült kapcsán, hogy elhagyják Hollandiát.”
A lap emlékeztet arra, hogy megdöbbentő győzelmet aratott Geert Wilders szélsőjobboldali, EU- és iszlámellenes szabadságpártja, a PVV a szerdai holland parlamenti választásokon, így Wilders lehet Hollandia lehetséges jövőbeli miniszterelnöke. A bevándorlási és gazdasági kérdések valószínűleg mindenekelőtt a holland választók mérlegét nehezítik majd meg, de Ukrajna megsínyli a választások hozadékát.
A mintegy 18 millió lakosú Hollandia elkötelezett híve Ukrajna harcának. Egy német kutatóintézet szerint Hollandia 4,1 milliárd euró értékben támogatta Ukrajnát, ebből mintegy 2,5 milliárd eurót tett ki a katonai segély, amivel Hollandia a hetedik legnagyobb adományozója az ukránoknak. Most a katonai segély forog kockán. A választási viták során ugyanis Wilders kijelentette, hogy nem támogatja Ukrajna fegyveres támogatásának folytatását. Az ukránok Wilders általi tömeges hazaküldéséről szóló orosz állítás viszont a finn újság cikke szerint valószínűleg alaptalan, ugyanakkor „Hollandia már megtelt” – nyilatkozta Wilders többek között az X üzenetküldő platformon, vagyis a Twitteren.
Az európai jobboldali és baloldali populisták gyakran meglepően jó kapcsolatban vannak Oroszországgal - írja a lap, hozzátéve: a legkirívóbb eset talán Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki megtorpedózta az EU Oroszország elleni szankcióit, meggátolta Svédország NATO-tagságának ratifikálását, és az egyetlen EU-s vezető volt, aki hajlandó volt találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Orbán örvendezett barátja, Wilders választási sikerének. „Itt van a változás szele!” írta Orbán az X üzenetküldő platformon. A lap megjegyzi: a változás szelével a német Scorpions együttes három évtizeddel ezelőtti Winds of Change című dalára utalt.
Geert Wilders kapcsolata mindenesetre Oroszországgal nagyon szorosnak tűnik - írja az újság. Mint a cikk kifejti, elítélte ugyan Oroszország Ukrajna elleni támadását, ugyanakkor ellenezte az uniós szankciókat. Tavaly májusban, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Hollandiába látogatott és beszédet mondott a parlamentben, Wilders képviselő feltűnően távol volt. Ugyanilyen feltűnő az a tény is, hogy Wilders 2018-ban maga járt az orosz parlamentben. A Kyiv Independent című ukrán lap szerint Wilders egy fotót tett közzé látogatásáról, amelyen a Dumában pózol. A kép kapcsán Wilders ezt írta: „Hagyd abba a russzofóbiát. Eljött az igazi politika ideje. Gyűlölet helyett partnerség.”
A finn lap megjegyezi, hogy az oroszországi látogatásra alig négy évvel azután került sor, hogy az oroszok által támogatott erők lelőttek egy utasszállító repülőgépet Ukrajnában. A Malaysia Airlines MH17-es járata Amszterdamból Kuala Lumpurba tartott, és 298 ember halt meg a robbanásban és a balesetben. Az áldozatok közül 193 holland volt. Wilders már az ukrajnai konfliktus korai szakaszában tanúsított némi megértést Oroszországgal szemben. Amikor Oroszország 2014 februárjában illegálisan elfoglalta a Krím-félszigetet, Wilders elítélte az agressziót, de az Európai Uniót vádolta a konfliktus szításával. „Az EU felgyorsította Ukrajna belső politikai feszültségeit” - mondta Wilders a holland RTL szerint. „Az EU főnökei felelőtlenül szították (a konfliktust), és akkor Oroszország érdekei forogtak kockán.”
A cikk szerint a (holland) választás győztese, Wilders EU-ellenessége problémát jelenthet a jövőben, amikor az EU-országok megpróbálnak konszenzusra jutni Ukrajna támogatásáról és az Oroszország elleni szankciókról. Az ukrajnai segélyekről egyébként is nehéz megegyezni az EU-ban, Geert Wilders miniszterelnök pedig aligha lenne kész a lelkes együttműködésre. A finn lap megemlíti azt is, hogy a Kijev Independent beszámolt a holland választások Ukrajnára gyakorolt lehetséges következményeiről, azt állítva, hogy egy korszak véget érhetett, Wilders pedig azzal indokolta az Ukrajna fegyveres támogatásának megszüntetését, hogy „Hollandiának képesnek kell lennie megvédeni saját földjét”. Hollandiának Németországgal és Belgiummal van szárazföldi határa van, nyugatra pedig Nagy-Britannia érhető el az országból egy rövid tengeri utazással - teszi hozzá a Helsingin Sanomat.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.