A Hazatérés napja –100.

Az emléktábla Somoskőújfaluban a hazatérés napja 100. évfordulója alkalmából tartott megemlékezés napján, 2024. február 17-én. A Nógrád vármegyei település a szomszédos Somoskővel együtt csaknem négy évig volt része Csehszlovákiának, mígnem a határmegállapítási bizottság javaslata alapján 1924. február 15-én visszacsatolták Magyarországhoz. MTI/Komka Péter

Somoskő és Somoskőújfalu Magyarországhoz való visszacsatolásának centenáriumi ünnepségén elhangzott: a Csehszlovákiától száz éve visszacsatolt, Nógrád vármegyei települések azért méltók a Hazatért falu címre, mert őrzik a közösséget, annak értékeiket, megtartották a hűséget a hazához, és felmutatták, hogy magyarságuk mindennél fontosabb.

A szombati program szentmisével kezdődött a templomban, majd a Petőfi Sándor Művelődési Házban folytatódott az ünnepi műsorral.
   
Tábori Anita Katalin polgármester úgy fogalmazott: "amikor száz éve hazatértünk, az nemcsak a falunknak volt óriási öröm, hanem minden elszakított településnek jelzés volt, hogy Trianon nem örök".
   
Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegyei Közgyűlés elnöke azt emelte ki, hogy az elszakított területek közül egyedül Sopronban volt mód népszavazásra; a nógrádi falvak visszatérése sikerének összetevői között említette a civil diplomáciai tevékenységet és a határkijelölő bizottság három tagjának döntését.
   
Becsó Zsolt, a választókerület fideszes országgyűlési képviselője azt mondta: Trianonnal a magyarság a Kárpát-medencei története során a legnagyobb veszteségeket szenvedte el, a korabeli nemzetközi politika Magyarországot életképtelenségre, a nemzetet szétszakítottságra ítélte.
   
"Évszázados áldozatos helytállás eredménye, hogy államunk újra életképes, nemzetünk lelkileg újra összeforrott, és ezt az állampolgárság köteléke közjogilag is megerősítette" - tette hozzá.
   
Posztumusz díszpolgári címet kapott Andó Rikicsi japán őrnagy, az elismerést a japán nagykövetség munkatársa vette át.
   
Az ünnepséget követően koszorúzást tartottak a Hazatérés Házánál hagyományőrző honvédek díszőrségének részvételével, ágyúszó kíséretében.
   
A "hazatérés" 100. évfordulójára egyedi képeslap készült, és erre az alkalomra megsütötték a Hazatérés tortáját is.
   
Az Országgyűlés 2017-ben Becsó Zsolt és Balla Mihály fideszes képviselők indítványára adományozta a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet Somoskőnek és Somoskőújfalunak. A visszacsatolást 1999 óta ünneplik a hazatérés napjaként.
   
Tábori Anita Katalin, Somoskőújfalu polgármestere a 100. évforduló februári programjait ismertetve arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a múlt szombaton a somoskőújfalui vasútállomásra érkezett a Krepuska Emlékexpressz, a vonatot zászlókkal fogadták a falu lakói.
   
Csütörtökön egy dombormű leleplezésével emlékeztek a Hazatérés Házánál a Határmegállapító Bizottság visszacsatolást segítő három tagjára, és centenáriumi képzőművészeti kiállítást nyitottak meg. Aznap 16.30-kor, abban az időpontban, amikor 100 évvel ezelőtt lezárultak a határviták és aláírták az átadási iratokat, megszólalt a falu templomának harangja, majd levetítették a Hazatért falu című filmet.