Parttalan jogászkodás
2024. március 4. 21:20

Az egyetemes jogok korában nem létezhet az emberi élet megszüntetésének joga - reagált a Pápai Életvédő Akadémia a francia törvényhozás lépésére, amellyel az abortuszhoz való jog bekerült az alkotmányba hétfőn.

Humana Communitas: en la era de la pandemia – Bioetica en la Red:  Principios de la bioética y otras cuestiones

bioeticaweb

A Pápai Életvédő Akadémia közleménye hangoztatta, hogy a katolikus egyház számára az élet védelme nem ideológia, hanem valóság. "Olyan emberi valóság, amely az összes keresztényt érinti, éppen azért, mivel keresztények és emberek" - olvasható a dokumentumban.
   
Az élet kultúrája nem kizárólag a keresztény örökség része, mindenkié, aki a testvéri kapcsolatok építésén fáradozva elismeri minden ember értékét, akkor is, amikor az törékeny és szenved - idézte Ferenc pápa egyik korábbi beszédét a dokumentum.
   
Az egyházi és világi tagokból álló tudományos testület a francia püspöki kar állásfoglalását erősítette meg, miszerint az abortusz életellenes merényletnek számít, melyet nem lehet kizárólag a női jogok szemszögéből látni. "Sajnálatos, hogy a kérdésben folytatott vita nem érintette a gyermeküket megtartani akaróknak szánt támogatást" - jegyezte meg a Pápai Életvédő Akadémia.
   
Az akadémia felhívást intézett a kormányokhoz és az összes vallási közösséghez: azon dolgozzanak, hogy a jelenlegi történelmi korszakban az élet védelme élvezzen abszolút elsőbbséget konkrét lépésekkel a béke és a társadalmi igazságosság érdekében. A közlemény egyetemes hozzáférést szorgalmaz az egészségügyi szolgáltatásokhoz.
   
A dokumentum leszögezi, hogy a kiemelten nehéz élethelyzetekben olyan jogi eszközöket kell biztosítani, amely mindenekelőtt a gyengébbek és sebezhetőek védelmét szolgálják.
   
Hozzátette, az élet védelme az emberiség első számú célja, amit kizárólag háború- és szakadásmentes világban lehet elérni, az emberi személy és a testvériség szolgálatában álló technológiával és iparral.
   
Az akadémia "kulturális és oktatási cselekvést" sürget annak érdekében, hogy a jövőbeli generációk elsajátítsák a szolidaritásra, a gondozásra, a befogadásra való hajlamot.
   
A vatikáni székhelyű Pápai Életvédő Akadémiát 1994-ben II. János Pál pápa hozta létre. Az intézmény bioetikai kérdésekkel foglalkozik, amelyek középpontjában az élet védelme áll. Az akadémia segítséget nyújt a pápai államnak a nemzetközi tudományos élettel, az egyetemekkel, kutatóközpontokkal való kapcsolattartásban.
   
Februárban a testület rendes tagja lett Karikó Katalin biokémikus, a BioNTech gyógyszeripari vállalat Nobel-díjas volt alelnöke.
 

MTI
Címkék:
  • Nobel-díjas írók nevetségessé tétele
    „A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
  • Bűnözők a törvényhozásban
    Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
  • Hatalmas magyar siker Amerikában
    Maya Ajmera, a Society for Science elnök-vezérigazgatója a díjátadó ceremónián büszkén vallotta, hogy az ISEF után Los Angelest elhagyva biztos benne, hogy a világ jó kezekben van. A tudomány átformálja a világot, a jelen lévő fiatal tudósok, kutatók pedig ennek a folyamatnak az elengedhetetlen mozgatórugói.
  • A csíksomlyói Hármashalom-oltárnál
    A pünkösdszombati esős reggel ellenére az idei búcsús nagymisére is több százezren érkeztek az őket már derűs idővel fogadó Kis- és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltár elé a világ minden tájáról.
  • Semjén Zsolt: a békét kértük a Szűzanyától
    A miniszterelnök-helyettes aláhúzta, hogy a csíksomlyói búcsúba Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról, Délvidékről, az anyaországból, az Egyesült Államokból, mindenhonnan érkeztek magyarok. "Ez megerősít minket magyarságunkban, összetartozásunkban és kereszténységünkben" - összegzett Semjén Zsolt a közös együttlét erejét hangsúlyozva.
MTI Hírfelhasználó