Kelemen Hunor szerint a szabadságharc hősei előtt fejet hajtva folytatni kell a küzdelmet: a romániai magyarok mai nemzedékének kell a közösség szabadságát kiteljesítenie, Székelyföldet élhetőbbé, otthonosabbá tennie.

Az RMDSZ elnöke Sepsiszentgyörgyön, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulója alkalmából szervezett szabadtéri ünnepségen, a főterén összegyűlt többezres tömeg előtt beszélt erről. Rámutatott: az erdélyi magyarokat az utolsó száz évben is a hit segítette a megmaradásban.
   
"A hit segített bennünket a legnehezebb időket is túlélni. Volt, amikor csendben, összeszorított foggal, máskor törvényt alkotva, iskolákat építve, kulturális intézményeket alapítva, jelképeinkért, zászlóinkért küzdve, felemelt fejjel, egyenes tartással védtük a magyar közösség érdekeit" - részletezte.
   
A szabadság napján mérleget vonva megállapította: a közösség tagjai egyenként szabadok, a kommunista diktatúra megbukása után ez a szabadság kiteljesedett, ám a közösség szabadságáért még harcolniuk kell.
   
"Szabadságunk másik dimenziója, ami a közösséget közösségként érinti és a kollektív jogainkról szól, az autonómiáról, a szubszidiaritásról, az még ma sem teljes, ezért ma is harcolnunk kell. Építjük Székelyföldet. Minden építés küzdelem, minden építés türelem, minden építés sok újrakezdést jelent. Ezt a harcot, ezt a munkát nekünk kell elvégeznünk, a mi nemzedékünknek. A mi nemzedékünknek Székelyföldet élhetőbbé, otthonosabbá kell tenni" - jelentette ki Kelemen Hunor.
   
Felidézte: a magyarságot sokan és sokszor "eltemették", de mindannyiszor talpra tudott állni.
   
"Eltemettek bennünket '48-ban, '49-ben és utána is. Eltemettek Trianon után, az impériumváltást követő években, eltemettek a kommunista időszakban, eltemettek sokszor az elmúlt 110 évben. A magyar nyelvet sokszor szűk családi kötelékbe űzték, intézményeinket bezárták, de a reményt és a hitet sohasem tudták elvenni! Talpra álltunk a kommunizmus után, közösséget építettünk, intézményeket alapítottunk, az elrabolt vagyon nagy részét visszaszereztük, és új utakat törtünk ott, ahol nem volt járható út" - fogalmazott az RMDSZ elnöke.
   
Szerinte a magyar közösség ma is csak azt akarja, hogy a körülötte lezajló változásoknak a győztese és ne vesztese legyen.
   
"Ma fejet hajtunk a szabadságharc hősei előtt, és folytatjuk a küzdelmünket. 2024-ben is győzzön a szabadság, győzzön a testvériség, győzzön az egyenlőség, és legfőképpen: győzzenek a magyarok!" - zárta beszédét az RMDSZ elnöke.
   
A magyarság előtt ma álló kihívásokól beszélt Sepsiszentgyörgy polgármestere is az ünnepi rendezvényen. Antal Árpád szerint a székelyföldi magyar közösségnek a kishitűség és közöny ellen kell felvennie a harcot.
   
"Ezer éve élünk Erélyben, ezer éve otthonunk ez a föld. (...) Nekünk nem térkép e táj: Székelyföldet kőről kőre, tégláról téglára mi építettük. A viharoktól védtük, tájait gondoztuk, szerettük, eszméjét továbbörökítjük, mert Székelyföld, Erdély az otthonunk, az egyetlen hazánk. Ezer éve tudjuk, hogy létezik, hogy a miénk. Székelyföld örök: volt, van és lesz!" - hangoztatta Sepsiszentgyörgy polgármestere Marcel Ciolacu román miniszerelnök közelmúltban tett, Székelyföld létét megkérdőjelező kijelentéseire utalva.
   
Antal Árpád szerint az erdélyi magyarok céljai világosak: tiszteletet akarnak, szabadon használni szimbólumaikat, anyanyelvüket, és Romániában regionális hivatalos nyelvként elismertetni a magyar nyelvet.
   
Rámutatott: a közösség minden tagjára szükség van ahhoz, hogy hangja és ereje lehessen.
   
"Nem vagyunk kicsik, és nem vagyunk kevesen. Mi magyarok együtt vagyunk a Kárpát-medencében és együtt az Európai Unióban is. Ezer év közt össze minket 15 millió szállal. Mivel egy a nyelvünk és egy a kultúránk, érdekeink is egybecsengenek: a körülöttünk zajló változásoknak ne vesztesei, hanem győztesei legyünk mi, magyarok" - hangoztatta a magyar nemzeti ünnepen mondott beszédében Sepsiszentgyörgy polgármestere.