2024-től március 25-e a Magyar gyümölcs tájfajták napja
2024. március 25. 10:51
Termesztett növénykultúráink genetikai diverzitásának megőrzése elemi érdeke a hazai mezőgazdaságnak. Ide tartoznak a Kárpát-medencében régóta előforduló gyümölcs tájfajták, melyek alkalmazkodóbbak és ellenállóbbak a klíma- és ökológiai változásokkal szemben. Ezen tájfajták genetikai sokféleségének megőrzésére hívja fel a figyelmet ezentúl a Magyar gyümölcs tájfajták napja, melyet hétfőtől – az Agrárminisztérium és az MCC Klímapolitikai Intézet közös kezdeményezésére – minden év március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján tartanak – közölte hétfőn közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
A hazai növénytermesztés és kertészeti kultúra nagy múltra tekint vissza a Kárpát-medencében. Elismert tájfajtának azokat a jellegzetes fajtákat nevezzük, amelyek az egyes tájakon a folyamatos termesztés során az adott vidék éghajlati adottságaihoz jól alkalmazkodva, a természetes és mesterséges kiválogatás hatására alakultak ki. Jelenleg 81 államilag elismert gyümölcs tájfajtát tartanak számon. Ezek nagy része mára kiszorult a termesztésből, azonban a Kárpát-medence területén mind a mai napig megtalálhatók. Ezen gyümölcs tájfajták gyűjtése és génbanki megőrzése évtizedek óta tart Magyarországon. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központon kívül számos génbanki- és magángyűjtemény alakult ki ennek eredményeként – ismertette a miniszter.
A Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcs tájfajták megőrzéséről szóló gyümölcsész megállapodás 2011-ben indult, amely koordinálását 2013 óta a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ végzi. A megállapodás részeként az őshonos Kárpát-medencei gyümölcs tájfajtákból bemutatókertként is funkcionáló gyümölcsösök létesültek. Céljuk a fajták újrahonosítása és hasznosítása mellett, a genetikai sokféleség megőrzése és a hagyományos gyümölcstermesztéshez és feldolgozáshoz kapcsolódó tudás továbbörökítése. E fajták elterjedésükkel genetikai alapot biztosítanak a globális klímaváltozásból, az ökológiai- és erőforrás-válságból következő helyi szintű problémák megoldására.
2024. márciusáig a gyümölcsész megállapodás részeként összesen 329 kert jött létre és 13 728 gyümölcsfa oltványt ültettek el. A megállapodáshoz csatlakozó kerttulajdonosok számára az NBGK évente két alkalommal szakmai rendezvényt szervez tudásuk bővítése érdekében. A kerteknek edukatív szerepe is van, hiszen a vidéken élő fiatalok megismerkedhetnek az alkalmazkodó gyümölcstermesztés és tájbarát gazdálkodás lehetőségeivel. 2022 óta az NBGK és az Agrárminisztérium minden évben kihirdeti az „év tájfajtáját". A kampány a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára, a mezőgazdaságban használt növény- és állatfajok sokszínűségének fenntartására hívja fel a figyelmet. A gyümölcs tájfajták állami elismerése 2012 óta egyszerűsített eljárással intézhető annak érdekében, hogy elősegítse a régi fajták termesztését, kereskedelmét – derül ki az agrárminiszter közleményéből.
„A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
Lezsák Sándor találkozott Gombodzsavín Zandanshatarral, a mongol parlament, az Állami Nagy Hurál elnökével, vele a Magyarországon június 9-én tartandó önkormányzati és európai parlamenti, valamint a Mongóliában június 28-án zajló parlamenti választásokról cseréltek véleményt.
"Európaiságunk mára magyar identitásunk szerves és elválaszthatatlan része: csak magyarként lehetünk európaiak, és magyarként csak az európai nemzetek közösségében találhatunk otthonra" – öntötte formába gondolatait Bóka János.
Spengler, akinek híres műve, A Nyugat alkonya 1917-ben jelent meg, már a bevezetőben leszögezi, hogy „annyi világ van, ahány lény a világon”. Vagyis minden lény biztos lehet benne, hogy sem előtte nem volt és utána nem lesz senki, aki ugyanúgy és ugyanannak látná a világot, mint ő.
„A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
