Hazánkban a foglalkoztatottak száma az elmúlt évtizedben több mint 850 ezer fővel nőtt. A hazai foglalkoztatási ráta már meghaladja az EU-átlagot – többek között ez áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkaerőpiaci jelentésében, amely azt is aláhúzza: a hazai fiatalok körében magas a munkából és az oktatásból is kimaradók aránya. A 2010-es évtized gazdaságpolitikájának egyik fő célkitűzése a foglalkoztatás emelése volt a gazdasági egyensúly és növekedés együttes elérése érdekében.

Az elmúlt évtized sikeres gazdaságpolitikai reformjainak köszönhetően a foglalkoztatottak száma 850 ezer fővel nőtt és mára meghaladja a 4,7 millió főt – olvasható a dokumentumban.

Uniós élmezőnyben a magyar foglakoztatás

A magyar foglalkoztatási ráta már meghaladja az EU átlagát – derül ki a munkaerőpiaci helyzetjelentés adataiból. Magyarországon a 15–74 éves korosztályban a foglalkoztatási ráta a 2010-es 50,6 százalékról 2023-ra 64,6 százalékra emelkedett. Ez 3,2 százalékponttal meghaladja az EU-átlagot, valamint a régiót tekintve Csehország után a legmagasabb érték.

2010-ben számos korcsoportban a sereghajtók közé tartoztunk az unióban a foglalkoztatási rátát tekintve – idézi fel a jelentés; abban az esztendőben a foglalkoztatási rátánk majdnem az összes korcsoportban elmaradt az EU-átlagtól. A fiatalok és idősebbek körében egyenesen sereghajtók voltunk. A jelentős foglalkoztatásbővülésnek köszönhetően 2023-ra azonban több kategóriában is az EU élmezőnyébe kerültünk – mutatják ki az MNB jelentésének adatsorai. 2023-ra ugyanis minden korcsoportban javult a foglalkoztatási ráta Magyarországon. A 30-59 éves korosztályokban a hazai foglalkoztatási ráta már az EU Top 5, illetve bizonyos kategóriákban az unió Top 3 országa közé tartozik.

Sokan, de sokat is dolgoznak

A helyzetképből kiderül, hogy a 25–59 évesek nemcsak nagy arányban, hanem sokat is dolgoznak. A 25–59 éves korosztály foglalkoztatási rátája az EU élmezőnyébe tartozik, tehát közülük az uniós átlagnál számottevően magasabb arányban dolgozik ez a korcsoport. A magas foglalkoztatási ráta mellett a napi munkaidő is magas, ugyanis a részmunkaidősök aránya a korcsoportban mindössze 3,4 százalék, ami az ötödik legalacsonyabb az EU-ban.

A foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan a munkaerőtartalék jelentős mértékben csökkent – emeli ki a jelentés, amely emlékeztet arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) definíciója szerinti potenciális munkaerő-tartalékot négy csoport adja. Ezek együttes száma 2010-ben 7-800 ezer fő között alakult, ami a foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan az elmúlt időszakban 300 ezer fő körüli szintre mérséklődött. A munkaerő-tartalék az alacsonyan és közepesen képzett fiatalok és az 55-–74 éves nők körében koncentrálódik. A csökkenés legnagyobb része a munkanélküliek számából fakadt, ugyanis ez idő alatt a munkanélküliségi ráta 11 százalékról 4 százalék környékére esett vissza.

Százezrekkel zsugorodhat

A demográfiai korlátok nemzetközileg és hazánkban is egyre effektívebbé válnak: 2030-ig közel 300 ezer fővel csökkenhet a hazai munkaképes korú (15–74 éves) népesség. Ebben az évtizedben éri el a Ratkó-gyermekek generációja a statisztikailag vizsgált munkaképes kor felső határát (74 év). A népesség csökkenése a foglalkoztatást is negatívan befolyásolja – prognosztizálja az MNB jelentése, mely szerint 2030-ra összesen 188 ezer fővel is csökkenhet a foglalkoztatottak száma. A népességcsökkenés leginkább a legjobb munkavállói korban (25–54 év) lévők körében mérsékli a foglalkoztatást, a korcsoport foglalkoztatása több mint 250 ezer fővel zsugorodhat csak a demográfiai mutatók változásának hatására.