Magyaroknak és románoknak együtt kell megvédeniük Romániát azoktól, "akik a sötétből jönnek, és a sötétségbe akarják taszítani". "Soha többé fekete márciust!" - írta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerdán Facebook-oldalán, a marosvásárhelyi fekete március 35. évfordulóján.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke közösségi oldalán közzétett bejegyzésében felidézte: újságíróként volt tanúja 1990 márciusában a marosvásárhelyi románok és magyarok közötti véres összecsapásoknak, és rendőrök mentették ki a tömegből. Kelet-Európa rendszerváltás utáni első véres etnikai konfliktusában öt ember vesztette életét, 278-an megsebesültek - köztük Sütő András író is, aki fél szemére megvakult. "Áldozatuk előtt ma is fejet hajtunk" - írta.
Kelemen Hunor emlékeztetett: a fekete március a kommunista diktatúra öröksége volt, a rendszer így kísérelte meg átmenteni a hatalmát. "Az akkori állami vezetők, köztük Iliescu elnök felbujtására szélsőséges, magyarellenes csoportok szervezetten vettek részt az eseményekben. Hiába kérdeztük akkor és kérdezzük ma is: 35 éve nincsenek válaszok. Nincs felelősségre vonás. A bűnösöket nem állították elő" - húzta alá.
Mint írta, Románia és a romániai magyar közösség "azóta hosszú utat tett meg" a jogaiért vívott harcban, de napjainkban ismét az újra megerősödött szélsőjobb akarja átvenni az ország irányítását. Ezt kell meggátolni a magyar közösségnek és a többségi nemzet felelős tagjainak - összegezte.
"Gyerekeink, unokáink szerencsére nem élték át azokat a borzalmas napokat. De nekik is feladatuk, hogy soha többé ne fordulhasson elő kisebbségellenes, magyarellenes lincshangulat ebben az országban" - írta Kelemen Hunor, aki szerint magyaroknak és románoknak együtt kell megvédeniük az országot.
"Ez a mi országunk is: azoké, akik építeni akarják, megtartani a fejlődés útján, és felelősséget vállalnak érte" - tette hozzá.
A marosvásárhelyi fekete március 35. évfordulójáról az RMDSZ Maros megyei politikusai is a Facebookon emlékeztek meg. Csibi Attila Zoltán, a Maros megyei szervezet elnöke arra intett, hogy nem szabad feledni a tanulságait. "Akkor a hatalom egymás ellen uszított minket, ma pedig újra erősödik a nacionalizmus. Most is fontos, hogy okosan, egységben és kitartóan álljunk ki jogainkért" - húzta alá.
Soós Zoltán polgármester szerint "a gyűlölet és a félelem mély sebeket hagyott" a városban. "Marosvásárhely mégis a megértés útját választotta. A románok és a magyarok ma együtt dolgoznak, és egy olyan közösséget építenek, amely a tiszteletre és a bizalomra épül" - húzta alá.
Figyelmeztetett viszont, hogy "a szélsőségek jelentette veszély ma is leselkedik", ezért nem szabad engedni, hogy lerombolják azt, amit a város lakói együtt felépítettek. "Visszautasítunk minden megosztási kísérletet. Marosvásárhely azoké, akik hisznek a demokráciában, a szolidaritásban és a jövőben. Együtt a békét választjuk" - írta a polgármester.
Marosvásárhelyen csütörtökön 18.30 órától kétnyelvű megemlékezést tartanak a December 15. - A román-magyar szolidaritás napja Egyesület szervezésében. Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint ezen felszólal Gabriel Andreescu író, Florin Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd. A rendezvényen levetítik Kincses Réka Balkán bajnok című, az 1990 márciusában történt marosvásárhelyi eseményekről szóló dokumentumfilmjét.
1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelkezett román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy "védjék meg" a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták az RMDSZ székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót. A magyarellenes pogrom másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. Az összetűzéseknek öt halottja (három magyar és két román) és 278 sebesültje volt.
Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta. Az események kivándorlási hullámot indítottak el a magyarok körében, és kisebbségbe került a marosvásárhelyi magyarság.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Az Axiom Space és az Európai Űrügynökség (ESA) keddi online, angol nyelvű sajtótájékoztatóján azt is nyilvánosságra hozták, hogy az űrrakéta kilövése közép-európai idő szerint 19 óra 3 perckor várható a floridai Kennedy Űrközpontban. Az Axiom Misson 4 (ax-4) űrhajósait az Elon Musk SpaceX vállalata által gyártott Falcon 9 rakéta szállítja majd a Nemzetközi Űrállomásra.
Orbán Viktor miniszterelnök úr, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előterjesztésére a Magyar–Örmény Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság társelnökévé nevezett ki - osztotta meg a hírt közösségi oldalán Azbej Tristan a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára.
"Ezennel felszólítom a döntő játékosokat az Európai Unión belül, hogy hallgassanak meg minket és ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek az EU likvidálásához vezetnének. A vétójog megszűntetése az Európai Unió megszűnéséhez vezető lépés lenne. Erről száz százalékig meg vagyok győződve" - jelentette ki Robert Fico.