Az ország védelmét a kritikus helyzetben feladó, vezetésre tökéletesen alkalmatlan Károlyi Mihály, illetve a Tanácsköztársaság ámokfutása okozta a tragédiát ´ tekintett vissza Simicskó István.
Utoljára frissítve: 2023. június 4. 10:48
2023. június 4. 10:29
Simicskó István – archív/KDNP
A nemzeti összetartozás napja rávilágít arra, hogy milyen fontos megőrizni a nemzeti egységet és magyarságunkat - írta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakciójának vezetője az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében.
Simicskó István felidézte: 1920. június 4-én, a versailles-i Kis-Trianon kastélyban került sor az első világháborút lezáró békeszerződés aláírására a szuverenitását mintegy négy évszázados idegen uralom alól éppen csak visszaszerző Magyarország, és az antant hatalmak között. Az utókor joggal tartja békediktátumnak, hiszen hazánknak igazából nem volt beleszólása a feltételek alakításába - mutatott rá.
Hozzátette: a nemzet talán legnagyobb tragédiáját leginkább a nagyhatalmak szűklátókörűsége és a szomszédos országok mohósága idézte elő, de nem hagyható ki a sorból az ország védelmét a kritikus helyzetben feladó, vezetésre tökéletesen alkalmatlan Károlyi Mihály, illetve a Tanácsköztársaság ámokfutása sem. A trianoni békediktátum aláírásának napja több mint száz éve a magyar történelem egyik legszomorúbb dátuma. Igazságtalansága még fájdalmasabbá teszi a tényt, hogy a nagyhatalmak tudatosan feldarabolták, meggyengítették az országot - közölte.
"A nemzetromboló Gyurcsány-Bajnai korszakot követően, 13 évvel ezelőtt, a nemzeti-keresztény többség által törvényben rögzített nemzeti összetartozás napja azonban mégsem a tragédiára, hanem a Kárpát-medencében élő magyarság élni akarására és együvé tartozására irányítja a figyelmet" - fogalmazott.
Él Európa közepén egy sok küzdelmet átélt nép, amely újra és újra bebizonyítja a világnak, hogy a keresztény hitre épülő nemzetünk képes felülemelkedni a nehézségeken, képes megvédeni az értékeit és kitartóan tud küzdeni érdekeiért - hangsúlyozta.
"A nemzeti összetartozás napja rávilágít arra, hogy milyen fontos megőrizni a nemzeti egységet és magyarságunkat" - írta a frakcióvezető.
Simicskó István szerint az elmúlt években szimbolikusan és a honosítási törvénynek köszönhetően valóságosan is újra egyesült a nemzet. A határon kívül rekedtek és leszármazottaik hivatalos formában is kapcsolódhatnak az anyaországhoz, megtapasztalhatják a magyarsághoz tartozás élményét. Hangsúlyozta: több mint 1,2 millió új honfitársunkkal hiszünk abban, hogy azok az értékek, amelyek meghatározói, alapjai gondolkodásunknak, kultúránknak, ma is érvényesek és gazdagítják, erősítik az európai népek közösségét.
"A jövő bizonytalanságai felé a múltban gyökerező tapasztalatokkal és hittel optimistán és magabiztosan nézünk, hiszen ez a hit tartott meg minket ezer éven át!" - fogalmazott Simicskó István.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.