Grönlandra tartozik, hogy a függetlenségéről döntsön – közölte szerdán Mette Frederiksen dán miniszterelnök, bejelentve, hogy a nap folyamán erről beszélt telefonon Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel.
Trump, akit január 20-án iktatnak be hivatalába, a múlt héten „abszolút szükségszerűségnek” nevezte, hogy a Dániához tartozó félautonóm terület felett amerikai ellenőrzést szerezzenek, s nem zárt ki ennek érdekében katonai vagy gazdasági lépéseket, így például Dániát sújtó vámtarifák elrendelését sem.
A mostani beszélgetésben a dán miniszterelnök utalt a grönlandi kormányfő, Múte Bourup Egede korábbi nyilatkozataira, miszerint Grönland nem eladó – ismertette Frederiksen hivatala. „A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Grönlandon múlik, hogy saját függetlenségéről döntsön” – tette hozzá.
Frederiksen a beszélgetés során felhívta a figyelmet a biztonság növelésének szükségére a sarkvidéken, s arra is, hogy Dánia kész e tekintetben nagyobb felelősséget vállalni.
Szót ejtett arról is, hogy dán vállalatok hozzájárulnak az amerikai gazdasági növekedéshez és ottani munkalehetőségek biztosításához is. Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak is érdeke a kölcsönös kereskedelem növelése.
A mintegy 57 ezres Grönland 600 éve Dánia része, 2009-ben azonban széles körű autonómiát kapott, és megkapta azt a jogot is, hogy kikiáltsa függetlenségét Dániától.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
