Pénzbírságot szabott ki a román csendőrség Izsák Balázsra, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökére a székely szabadság napi marosvásárhelyi felvonulás megszervezéséért - közölte az MTI-vel az SZNT.
2023. március 24. 18:24
Izsák Balázs – zaol.hu
Pénzbírságot szabott ki a román csendőrség Izsák Balázsra, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökére a székely szabadság napi marosvásárhelyi felvonulás megszervezéséért - közölte az MTI-vel az SZNT.
A március 10-i marosvásárhelyi megemlékezés és felvonulás szervezői pénteki közleményükben azt írták: a Maros megyei csendőrség marosszentgyörgyi egysége 2023. március 16-án állított ki büntető jegyzőkönyvet Izsák Balázs nevére. Ezt csütörtökön, március 23-án kézbesítette a posta.
Ebben az áll, hogy az 1000 lejes (78 ezer forint) pénzbírságot egy "betiltott" nyilvános rendezvény megtartásáért szabták ki.
Az SZNT szerint a büntetés jegyzőkönyve "megerősíti a csendőrségnek azt a megközelítését, hogy a román törvények tiltják a régiósításra, területi autonómiára vonatkozó gondolatok terjesztését, az etnikai kritériumok alapján igényelt területi autonómiát meg (a csendőrség) egyenesen sovinizmusnak minősíti".
A közleményhez mellékelt jegyzőkönyvben ugyanis azt írja, hogy a felvonuláson "Székelyföld etnikai alapon való regionalizálását, autonómiáját fenntartó eszméket népszerűsítettek", ami a csendőrség szerint sovinizmusnak minősül. Az is szerepel benne, hogy ezek az eszmék "érintik Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását", így nemzetbiztonságra veszélyes cselekedetnek minősül népszerűsítésük. A jegyzőkönyv a vonatkozó romániai törvényeket is felsorolja.
Az SZNT közleményében azt írta, hogy Izsák Balázs nem fizeti ki a pénzbírságot, és jogorvoslati eljárást indít az érvénytelenítéséért.
Felhívták azoknak a figyelmét, akik részt vettek a megemlékezésen, illetve a felvonuláson, hogy ha hasonló büntető jegyzőkönyvet kapnak, arról haladéktalanul tájékoztassák az SZNT-t az szntiroda@gmail.com címen annak érdekében, hogy a fellebbezési határidőn belül elindíthassák a jogorvoslati eljárást.
Az SZNT négy év szünet után március 10-én ismét megszervezte Marosvásárhelyen a székely szabadság napját. A csendőrség ezt minősítette "betiltottnak" az Izsák Balázsnak küldött jegyzőkönyvben.
Az SZNT elnöke már a rendezvény másnapján közölte a sajtóval, hogy a csendőrség törvénytelennek minősítette a felvonulást, amit az SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői hatalmi visszaélésként értékeltek. Izsák Balázs akkor elmondta: a román csendőrség a rendezvény előtti tanácskozáson szóban közölte vele, hogy nem engedélyezettnek tekinti a tüntetést, noha a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal jóváhagyta.
Az SZNT-elnök a kolozsvári sajtótájékoztatón közölte: a helyszínen senkit nem bírságoltak meg, de a korábbi évek tapasztalata alapján arra számít, hogy az eseményen készült felvételek alapján utólag küldik ki a büntető jegyzőkönyveket. A szervezők bejelentették: a katonai ügyészséghez fordulnak az ügyben, mivel szerintük a Maros megyei csendőrség alapvető emberi jogokat, a gyülekezési jogot és a szólásszabadságot sértette meg azáltal, "hogy önkényesen törvénytelennek, sőt egyenesen alkotmányellenesnek minősítette" a rendezvényt.
Március 10-én, a székely szabadság napján a szervezők szerint 1500-2000 személy követelte Marosvásárhelyen Székelyföld területi autonómiáját, de a csendőrség a korábbi évektől eltérően nem engedélyezte az utcai felvonulást, és a járdára szorította a részvevőket.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
