Varga Judit kiemelte: az uniós elnökség nemcsak arra teremt kiváló lehetőséget, hogy Magyarországot és álláspontját még inkább megismerjék az Európai Unió tagországaiban, hanem arra is, hogy alakítani tudjuk Európa jövőjét.
2023. május 24. 22:46
A miniszter – egerhirek
Az Európai Parlament (EP) ismét el akar venni valamit Magyarországtól: az EP jövő héten ismét hazánk elleni állásfoglalásról fog szavazni, amelyben a 2024 második félévi magyar uniós elnökséget szeretnék megakadályozni - olvasható az igazságügyi miniszter szerdai Facebook-bejegyzésében.
"Nem fogjuk hagyni, hogy elvegyenek egy ilyen lehetőséget Magyarországtól!" - fogalmazott Varga Judit.
Emlékeztetett: azt, hogy ki tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki pozícióját, egyhangúlag elfogadott határozatban döntötte el a Tanács.
"Ebben a kérdésben az Európai Parlamentnek nem osztottak lapot. Azok közül, akiknek valóban osztottak lapot, senkiben fel sem merült annak a gondolata, hogy Magyarország ne töltse be a neki járó tisztséget. A Tanács főtitkárságával napi kapcsolatot tartunk, készülünk a feladatra" - olvasható a bejegyzésben.
Végül hangsúlyozta: az uniós elnökség nemcsak arra teremt kiváló lehetőséget, hogy Magyarországot és álláspontját még inkább megismerjék az Európai Unió tagországaiban, hanem arra is, hogy alakítani tudjuk Európa jövőjét.
Ennek kapcsán a magyar elnökségnek három legfőbb prioritása lesz: a demográfia, a versenyképesség és a kohéziós politika jövője - közölte Varga Judit.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
