A trianoni békediktátum száz évvel ezelőtti aláírása a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiája volt, amely elvette az ország területének kétharmadát, a magyarajkú lakosság harmadát, mindemellett pedig mérhetetlen gazdasági károkat okozott. Azonban a magyarság nem csak túlélte a tragédiát, hanem talpra tudott állni és újra meg tudott erősödni. Június 4-e így száz év távlatából nem csak az országot megcsonkító békére emlékeztet, hanem egyben a nemzeti összetartozás napja is.
Mit követeltek, hogyan zajlott a taxisblokád, és a diáktüntetés a tandíj ellen? Milyen szerepük van a közösségi oldalaknak a mozgósításokban? – többek között ezekre a kérdésekre kaphatunk választ a RETÖRKI-könyvsorozat Salamon Konrád és Katona András által szerkesztett kiadványából.
A Nemzeti Fórum Kölcsey Köre keretében emlékeztek meg a nemrég elhunyt Sára Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép mestere életéről, munkásságáról, Budapesten a Polgárok Házában.
Hatvanhárom évvel ezelőtt ezen a napon, Budapesten a műegyetemisták felvonulásával kezdődött az 1956-os forradalom. Közvetlen előzménye az egy nappal korábban tartott nagygyűlésük volt. De valójában az embereknek az ÁVH korlátlan hatalmából, a diktatórikus kormányzásból, a koncepciós perekből és a kommunista vezetésből lett elegük.
A rendszer alatt – és annak ellenére – végig élt egyfajta igényesség az értelmiségben, de a rendszerváltozás után összeroggyant, mert a várakozások nem teljesültek – mondta Bíró Zoltán, a Retörki főigazgatója
Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a két ország között nincs semmilyen rendezetlen vitás kérdés, nincs politikai érdekütközés, a tisztelet kölcsönös. "Elvileg minden jó" - folytatta Orbán Viktor -, ám "ebből keveset hoztunk ki.
Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
