A trianoni békediktátum száz évvel ezelőtti aláírása a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiája volt, amely elvette az ország területének kétharmadát, a magyarajkú lakosság harmadát, mindemellett pedig mérhetetlen gazdasági károkat okozott. Azonban a magyarság nem csak túlélte a tragédiát, hanem talpra tudott állni és újra meg tudott erősödni. Június 4-e így száz év távlatából nem csak az országot megcsonkító békére emlékeztet, hanem egyben a nemzeti összetartozás napja is.
Mit követeltek, hogyan zajlott a taxisblokád, és a diáktüntetés a tandíj ellen? Milyen szerepük van a közösségi oldalaknak a mozgósításokban? – többek között ezekre a kérdésekre kaphatunk választ a RETÖRKI-könyvsorozat Salamon Konrád és Katona András által szerkesztett kiadványából.
A Nemzeti Fórum Kölcsey Köre keretében emlékeztek meg a nemrég elhunyt Sára Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép mestere életéről, munkásságáról, Budapesten a Polgárok Házában.
Hatvanhárom évvel ezelőtt ezen a napon, Budapesten a műegyetemisták felvonulásával kezdődött az 1956-os forradalom. Közvetlen előzménye az egy nappal korábban tartott nagygyűlésük volt. De valójában az embereknek az ÁVH korlátlan hatalmából, a diktatórikus kormányzásból, a koncepciós perekből és a kommunista vezetésből lett elegük.
A rendszer alatt – és annak ellenére – végig élt egyfajta igényesség az értelmiségben, de a rendszerváltozás után összeroggyant, mert a várakozások nem teljesültek – mondta Bíró Zoltán, a Retörki főigazgatója
2015-ben az volt a mondás, aki nem engedi be a migránsokat, az ne kapjon pénzt- mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Die Zeitnak egy interjúban, amelyet szerdán közölt a liberális német hetilap a hírportálján.
A normalitás elleni háború légnyomást okozott magas poszton is.
