Deutsch kijelentette: a bizottsági vizsgálat célja, hogy kimondja: eddig, és ne tovább! Úgy fogalmazott: nem lehet politikai következmények nélkül tovább folytatni a Magyarország elleni baloldali politikai manővereket, amelyekről azt mondta, azokkal a baloldali képviselők a saját polgáraiknak ártanak.
2024. március 27. 18:20
Szemben Tessely Zoltán fideszes bizottsági elnök (b2), valamint Illés Boglárka fideszes (j2) és Balassa Péter jobbikos alelnök (j), illetve Juhász László főosztályvezető-helyettes (b), háttal Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén az Országház Nagy Imre termében 2024. március 27-én. MTI/Balogh Zoltán
Le lehet leplezni "a magyar szuverenitás ellen támadást intéző magyar politikai erőket, és az erkölcsi, politikai értelemben hazaáruló magyar politikai manővereket" - jelentette ki a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.
Deutsch Tamás annak kapcsán fogalmazott így, hogy az Országgyűlés európai ügyek bizottsága szerdán úgy döntött, vizsgálatot indít annak kiderítésére: a baloldal milyen politikai akciókat hajt végre Brüsszelben a magyar érdekkel szemben.
Az EP-képviselő kijelentette: a bizottsági vizsgálat célja, hogy kimondja: eddig, és ne tovább! Úgy fogalmazott: nem lehet politikai következmények nélkül tovább folytatni a Magyarország elleni baloldali politikai manővereket, amelyekről azt mondta, azokkal a baloldali képviselők a saját polgáraiknak ártanak.
Kiemelte: az illetékes szakbizottság körüljárja, hogy hogyan működik a rendszer, "milyen hálózatok működnek", amelyeknek részese a magyar "dollárbaloldal". Hozzátette, azt is megvizsgálják, hogy "az önös politikai hatalmi érdekből megfogalmazott gyalázatos hazugságok végül hogyan válnak Magyarországgal szembeni brüsszeli döntésekké".
A Fidesz és a KDNP EP-képviselőinek Brüsszelben is Magyarország az első - hangsúlyozta a politikus. Azt mondta, a képviselőknek "kutya kötelességük" a nemzeti érdekek képviselete és a hazugságra épülő politikai támadások elhárítása.
Illés Boglárka (Fidesz), az európai ügyek bizottságának alelnöke a sajtótájékoztatón azt mondta: az ülésen egyértelművé vált, hogy nem félreértésről van szó, tudatos munkát folytatnak a balliberális politikusok az Európai Parlamentben.
"A hazájukkal szembeni tudatos áskálódásról van szó" - fogalmazott, megjegyezve, hogy a választópolgárok bizalmából nyertek mandátumot, de nem képviselik az érdekeiket, sőt szembe mennek a magyar érdekekkel.
Emlékeztetett rá, hogy Gyurcsány Ferenc (DK) korábban úgy fogalmazott, hazafias kötelessége a hazája ellen dolgozni.
A kormánypárti képviselő elmondta, hogy az európai ügyek bizottsága rendkívüli bizottsági üléseken tárgyalja majd az ügyet. A vizsgálat végén jelentést készítenek az Országgyűlésnek, amelyet a plenáris ülésen megvitatnak, mert ahogy fogalmazott, a választópolgárok is választ várnak a kérdésekre.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.