A drezdai tanácskozás résztvevői – fme.landtag.sachsen.de

A magyarok elvárása az, hogy a valóságtól és az európai emberek érdekeitől elszakadt jelenlegi uniós politikai elit ne tegye tönkre az Európai Uniót - mondta az Országgyűlés elnöke kedden a Drezdában rendezett Közép-Európa Fórumon.

Kövér László - a szászországi parlament által életre hívott eseményen - úgy fogalmazott, "bennünket, közép-európaiakat, sokkal gyakrabban oktatnak ki arról, hogy az Európai Uniónak milyen elvárásai vannak velünk szemben, mintsem arról kérdeznének, hogy nekünk, közép-európaiaknak, milyen elvárásunk van az Európai Unióval szemben".

A magyarok elvárása, hogy az Európai Uniót békeprojektből ne tegyék háborús projektté, demokráciaprojektből ne tegyék diktatúraprojektté, jóléti projektből ne tegyék elszegényedési projektté, a kétezer éves európai keresztény kultúra földjén az Európa Uniót ne tegyék keresztényellenes politikai erővé - emelte ki a házelnök.

Kövér László rámutatott, az unió elsősorban az önként szövetségre lépett, szuverén és egyenrangú tagállamokat jelenti, ezért minden olyan törekvés, amely a szerződések hatásköri szabályainak kijátszásával, átértelmezésével vagy megváltoztatásuk elfogadtatását célzó nyomásgyakorlással, a tagállamok belügyeibe való agresszív beavatkozással a tagállamok szuverenitásának csorbítására irányul, nemcsak illegitim, hanem az unió működésképtelenségével és szétesésével fenyeget.

A házelnök beszédében ismertette a magyar elképzelést "egy jobb Európai Unióról". Magyarország szerint a szerződésekből törölni kell az "egyre szorosabb egység" célkitűzését, az integrációnak ugyanis a nemzeti szabadság kiteljesedését kell szolgálnia.

A szerződésben meg kell jelennie annak az alapvetésnek, miszerint Európa keresztény gyökerei és kultúrája jelentik az európai integráció alapját, rendelkezni kell a további uniós adósságfelvétel tilalmáról, rögzíteni kell az Európai Bizottság politikai és ideológiai semlegességét, valamint a demográfiai kihívás kezelésének és a családok támogatásának fontosságát.

Felül kell vizsgálni és rögzíteni kell az Európai Unió intézményei útján gyakorolható hatásköröket, az Európai Parlament képviselőit a nemzeti parlamenteknek kell delegálni, így biztosítva a valódi politikai legitimitást, valamint lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti parlamentek megakadályozhassák a nem kívánt uniós jogalkotást, ahogyan azt is, hogy a tagállami kormányok és a nemzeti parlamentek is kezdeményezhessenek uniós jogalkotási eljárást.

Európa megvédése érdekében közös európai hadsereget kell felállítani, és szerződéses szinten kell garantálni minden nép jogát arra, hogy eldönthesse, kivel akar együtt élni az országában.

Végül szerződéses védelemben kell részesíteni az Európai Unió területén élő őshonos nemzeti kisebbségeket, és támogatást kell biztosítani számukra - ismertette a magyar álláspontot a házelnök.

Kiemelte, az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy csak erős és cselekvőképes tagállamok képesek megvédeni polgáraikat, ezért az Európai Unió feladata, hogy támogassa tagállamait a hatékony válságkezelésben. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az EU minden problémája ellenére még mindig a magyar nemzeti érdekek érvényesítésének és védelmének legkedvezőbb nemzetközi kerete, és szeretné, ha az is maradhatna.

Matthias Rössler, Szászország tartományi parlamentjének elnöke elmondta, hogy 2011-ben a kezdeményezésére összegyűlt cseh, lengyel, magyar, osztrák és német diplomaták, politikusok, értelmiségiek és tudósok által alapított Közép-Európa Fórum célja a kezdetektől a szomszédos régiók közötti párbeszéd alakítása és az Európával kapcsolatos kérdésekre adandó közép-európai válaszok megtalálása, valamint a civil társadalmak közötti szolidaritás erősítése.
   

Kövér László a Közép-európai elvárások az Európai Unióval szemben című panelbeszélgetésen azt mondta, a magyarok azt a következtetést vonták le a történelemből, hogy a magyaroknak ott kell élniük, ahol vannak, Oroszország pedig nem fog eltűnni és soha nem lesz liberális demokrácia, tehát Oroszországgal együtt kell élni akkor is, ha különbözik tőlünk. Úgy vélekedett, hogy a második világháború folytatása zajlik most, azt ugyanis nem zárták le rendesen, és most ennek a következményeit viseljük.
   
Jirí Drahos, a cseh szenátus első alelnöke arról beszélt, hogy az ukrajnai háború megítélése eltérő az egyes országok között, és örül annak, hogy a nyugati országok felhasználták a keletiek által szerzett tapasztalatokat, és megértették, hogy Oroszországban nem bízhatnak meg.
   

Vannak azonban olyan országok, például Magyarország, amelyek hiába tapasztalták meg a totalitárius rendszert, mégsem akarják látni, hogy Oroszország agresszív politikája hová vezethet - jegyezte meg. Marek Krzakala, a lengyel szejm lengyel-német parlamenti bizottságának elnöke a háborúval kapcsolatban azt hangoztatta, hogy a diplomácia kudarcot vallott, és a lengyeleknek nincs kétségük afelől, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fog meghátrálni, és ha Ukrajna - amely az európai értékekért harcol, mert az unióhoz akar tartozni - veszít, akkor a többi ország következik. Ha pedig az európai országok nem egyeznek meg a háborúval kapcsolatos kérdésekben, akkor ez Putyin kezében fegyver lesz az unió ellen - vélekedett.