Ennyi év távlatából már tisztán látszik: a trianoni diktátum nemzetünk halálát célozta - hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve azonban: a gyarmatosításhoz szokott nagyhatalmak nem ismerték a magyarok karakterét.
Utoljára frissítve: 2024. június 4. 15:21
2024. június 4. 14:01
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a felújított geszti Tisza-kastély avatásán a nemzeti összetartozás napján, 2024. június 4-én. MTI/Koszticsák Szilárd
Egy újabb birodalmi érdek háborúba akar sodorni minket, ám öt nap múlva a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt, választásokon mondhatunk nemet erre - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök, a felújított geszti Tisza-kastély átadóünnepségén kedden.
Öt nap van a választásokig, most megtehetjük azt, amire 110 éve nem volt lehetőségünk: tisztán, demokratikus keretek között mondhat nemet a háborúra az egész magyarság - jelentette ki.
A háború sohasem elkerülhetetlen, a háború mindig emberi döntések kérdése, és a fegyverek árnyékában nem nő élet és igazság, csak halál és igazságtalanság - hangsúlyozta a kormányfő.
Ma arra kell vállalkoznunk, hogy véghez vigyük azt, ami Tisza István miniszterelnök úrnak nem sikerült: hogy megakadályozzuk Magyarország részvételét egy újabb európai háborúban - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, jobbak erre az esélyeink, mint 110 éve; szuverének vagyunk "és a szuverenitás minden magyar ember saját ügye és joga is".
Felidézte, 110 évvel ezelőtt a Kárpát-medence népei a magyarok ellen harcoltak a szuverenitásukért, akkor még mindenki - a csehek, az osztrákok, a románok, a szerbek és a horvátok is - örömmel várták és éltették a háborút.
Ugyanakkor hozzátette, ma, amikor újra háború fenyeget, az itteni népek világosan tudtára adják a nagyhatalmaknak, hogy megtanulták a leckét, és nem akarnak háborút.
"A Kárpát-medence népeinek akarata egyértelmű: nem akarnak újra feláldozható gyalogok, hadba küldhető vazallusok lenni a birodalmi sakktáblán. Se Brüsszel, se Washington, se Soros György kedvéért" - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy mindezt a Kárpát-medencében a legnagyobb lélekszámban élő közösség tagjai, a magyarok mondják ki a leghangosabban, de "tudjuk, hogy a többiek is így gondolják".
Szerinte mára az is világossá vált, hogy Közép-Európa népeinek jogait ma nem a magyarok ellenében, hanem a magyarokkal összefogva lehet megvédeni; a nemzeti összetartozás napján ezért nem csak a magyaroknak kellene összekapaszkodniuk, hanem "a Kárpát-medence népeinknek is meg kellene látniuk egymásban a sorstársat".
Úgy vélte: az itt élő népeket nemcsak a rideg geopolitikai szükségszerűség köti össze, hanem a közös történelem és "valami furcsa és megmagyarázhatatlanul hasonló világnézet, a létezés itteni, közép-európai minősége" is. A nemzeti összetartozás nemcsak tény, hanem program is, a nemzeti összekovácsolódás programja - jelentette ki a kormányfő, aki szerint nem elég az összekötő közös múltra emlékezni, a közös jövőt akarni és tervezni kell.
Aki azt ajánlja, hogy merjünk kicsik lenni, az bűnt követ el a magyarság ellen - jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint a magyar az a nemzet, amelynek a "Kárpát-medence minden országában van otthona", és akik az egészet többé teszik a részek összességénél.
Hangsúlyozta: a magyaroknak újra és újra szorgalmazni kell az együttműködést, a szolidaritást, és örülni kell a szomszédaik sikereinek is.
A miniszterelnök a június 4-ét a magyar nemzet elleni gyilkossági kísérlet napjának nevezte, kiemelve: 104 évvel ezelőtt kegyetlen, irgalmatlan, igazságtalan diktátumot kaptunk a nyakunkba.
Magyarok milliói váltak saját szülőföldjükön idegenné, odalett a magyar ipar és termőföld színe-java, határon túlra kerültek nagy egyetemeink, legszebb városaink, kulturális értékeink, nemzeti emlékezetünk meghatározó színterei - sorolta a következményeket. "Magyar az, akinek a Trianonban kapott nemzeti seb a legjobban fáj" - mondta.
Ennyi év távlatából már tisztán látszik, hogy a trianoni diktátum nemzetünk halálát célozta - hangsúlyozta, hozzátéve azonban: a gyarmatosításhoz szokott nagyhatalmak nem ismerték a magyarok karakterét. "El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk" - jegyezte meg.
Emlékeztetett: hazánkat a legsötétebb órán olyan emberek kezére adták, akikről száz évvel később is nehéz eldönteni, hogy alkalmatlanságuk vagy rossz szándékuk miatt voltak-e nagyobb csapás az országnak. Sigmund Freudot idézte, aki arról írt, hogy a sok gróf közül a "legokosabbikat", Tisza Istvánt meggyilkolták, a "legbutábbikat", Károlyi Mihályt pedig megtették miniszterelnöknek.
Orbán Viktor azt mondta: a 104 évvel ezelőtti országvesztést egy olyan háború hozta Magyarország nyakára, amelyet az akkori miniszterelnök, Tisza István minden porcikájával ellenzett, azonban az országnak nem volt elég ereje, hogy kimaradjon a háborúból, mert egy olyan birodalomhoz volt hozzáláncolva, amely a háború és béke kérdését megtartotta magának.
Hangsúlyozta: akkor Bécsben és Budapesten is "tele volt a padlás" háborús uszítókkal, hamis messiásokkal, külföldi ügynökökkel, Magyarországnak így egy "rákényszerített háborúba kellett belemasíroznia". Szerinte azonban az első világháborún nemcsak a legyőzöttek, de a győztesek is rajta vesztettek.
"Európa békéje a trianoni diktátum napján szűnt meg, eredménye ugyanis nem a béke volt Európában, hanem újabb félelem a következő háborútól, amely aztán két évtized múlva még hatalmasabb világégést okozott" - tette hozzá.
Hangsúlyozta: a háborút lezáró diktátumok újabb dúlást hoztak a Kárpát-medencébe, hamarosan jóval nagyobb etnikai feszültségek lángoltak fel, mint korábban, és végül olyan országok alakultak, amelyek még jobban egymásra lettek utalva, mint valaha, de a történelemi sebek miatt ellenséges szemmel tekintettek egymásra. Így lett a Kárpát-medence előbb német, aztán szovjet befolyási és megszállási övezet, és szerinte ezért van az, hogy Közép-Európa nem tudja kellő súllyal hallatni a hangját a mai Európai Unióban sem. Ugyanakkor jelezte: mára eljutottunk oda, hogy a Kárpát-medence népei minden birodalmi ármánykodás ellenére is szabadok és szuverének akarnak lenni.
Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor rámutatott: bár a nemzet százegynéhány éve egy pusztító háború következtében elvesztette országa kétharmadát és népének harmada idegen határok mögé került, mégsem a beletörődést és az elmúlást választotta, hanem a küzdelmet és a túlélést.
Ez a nemzet ma már képes arra is, hogy minden évben újra és újra kinyilvánítsa határtalan élni akarását és összetartozását, és végre képes arra, hogy hálával adózzon annak a családnak is, amely oly sokat adott neki - jegyezte meg.
Szavai szerint a Tisza család története egybe forrt a szabad, független és szuverén Magyarország eszméjével. Felidézte, hogy a Tiszák részt vettek a törökellenes harcokban, hadi érdemeik ellenére azonban csaknem egy évszázadon át kellett küzdeniük, hogy ősi birtokukat visszaszerezzék. "Nem lepődhetünk meg, már az akkori nyugati birodalomnak sem volt szokása, hogy a magyarok jogos jussát elismerje és odaadja" - fogalmazott.
Arra is emlékeztetett, hogy a Tiszák közül ketten is az ország politikai vezetésére vállalkoztak, és hogy a Magyar Királyság utolsó erős és sikeres korszaka elválaszthatatlan a családtól.
Kiemelte: Tisza István halála nemcsak egy kiváló ember, nemcsak egy nagy formátumú miniszterelnök elvesztését, de egy történelmi korszak fájdalmas végét is jelentette.
A miniszterelnök kitért arra is: a nemzeti kormány és "a mögötte álló hatalmas többség és erő nem tataroz, hanem restaurál".
"Mi restaurálunk, vagyis helyreállítunk, újraépítünk, újra felépítünk. Mi helyre akarjuk tolni a kizökkent időt, befoltozni a magyar idő szövetén keletkezett szakadást. Mi úgy állunk bosszút a kommunizmuson, hogy átlépünk rajta, mintha sosem létezett volna. Úgy állunk bosszút az elrabolt negyvenöt évünkért, hogy összekötjük a német és a szovjet megszállás előtti Magyarországot a mai Magyarországgal, pontosan úgy, ahogy az alaptörvény előírja" - tette hozzá Orbán Viktor, ezt nevezve a rendszerváltás eredeti és legmélyebb értelmének.
Hangsúlyozta: a 2010-ben kapott kétharmados felhatalmazást éppen ennek érdekében használták és használják fel azóta is mindennap.
Hozzátette: aki a geszti kastélyba eljön megláthatja és megértheti, hogy mit akartak a Tiszák, és azt is, mit akar a mostani nemzedék.
"Aki ide bejön, pontosan érteni fogja, mit jelent a mi nemzedékünk jelmondata: minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük" - fogalmazott.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
Pár napja fiatalokat vertek meg Kolozsváron, mert magyarul beszéltek. Most szurkolók székely zászlót törtek le, majd gyújtottak fel Csíkszeredában.
Az agresszió elfogadhatatlan, arra kérjük a román hatóságokat, hogy határozottan lépjenek fel a magyarellenes megnyilvánulásokkal szemben - közölte Nacsa Lőrinc a közösségi oldalán péntek reggel.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Orbán Viktor közölte: Magyarország azért nem tartóztatta le Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt - ahogy azt a Nemzetközi Büntetőbíróság elvárta volna -, mert az országban nem szokás letartóztatni a vendégeket.