Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottja beszédet mond az Európa Tanács fennállásának 75. évfordulója alkalmából a nemzeti kisebbségekhez tartozó fiatalok aktív politikai részvételéről szóló konferencián. MTI/Hegedüs Róbert

A kisebbségi jogok eléréséhez proaktív viselkedésre van szükség, a fiataloknak bátraknak kell lenniük, nem szabad azzal törődniük, hogy mit mondanak nekik a többségi társadalomból - hangoztatta Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottja Budapesten. Őt kérdezte a Gondola.

– Kalmár úr, az Európa Tanács fennállásának 75. évfordulója alkalmából a nemzeti kisebbségekhez tartozó fiatalok aktív politikai részvételéről szóló konferencián záróbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonyos alapfogalmakkal sajnos a fiatalok nincsenek tisztában, az egyik ilyen a nemzeti identitás, amelyet az emberi méltóság részének nevezett. Miért fontos, hogy fiataljaink fejében világosság gyúljon?

– A nemzeti kisebbségvédelemmel kapcsolatos fogalmakat általában a politikusok, de még sok szakember is úgy használja, ahogy ő azt megfogalmazza magának, vagy ahogy éppen valahol hallotta. Mivel részt vettem hallgatóként a rendezvény egyik panelbeszélgetésén, úgy gondoltam, hogy az identitás fogalmát, mely alapvető, fontos lenne pontosítani, valahogy meghatározni. Ne felejtsük, hogy több ide vonatkozó fogalomnak nincs meg a nemzetközileg elfogadott definíciója. Például ilyen maga a „nemzeti kisebbség” vagy az „autonómia”. Tisztában kell lennünk azzal, amiről beszélünk. Egy tárgyalás elején jó tisztázni, hogy a felek mit értenek a használt fogalmak alatt, mert néha kiderül, hogy eltérően értelmezik azokat és gyakorlatilag elbeszélnek egymás mellett.

– Az integrálódás kollektív kisebbségi jogok nélkül az asszimilációval egyenlő, és a kormányok jelentős része sajnos erre törekszik – leplezte le a szélsőséget Ön. Miért jut eszünkbe Széchenyi István, aki a Hitelben megírta „...nem lehetünk más nemzetbeliek önbecsünk elvesztése nélkül"?

– Nagyon jó, hogy az említett Széchenyi-idézet jut eszébe szerkesztő úrnak. Én édesapámtól azt hallottam, hogy „aki a nemzetét és a vallását elhagyja, az nem ember”. Egy nemzeti kisebbség megmaradása nagyon nehéz a mai körülmények között, főleg azokban az országokban, amelyek hallgatólagosan vagy sem, etnikai homogenizálásra törekszenek. Az ember identitása az emberi méltóság része. Az identitás egyéni, mikor magunkat emberként határozzuk meg, és kollektív, mikor egy közösség tagjaként, a közösséggel való kapcsolatainkat, kölcsönhatást határozzuk meg. A személyben rejlő értékek kibontakozása, az értékteremtés, ez utóbbiból származnak. Mikor nemzeti kisebbségvédelemről beszélünk, akkor valójában az identitást védjük. Ez valójában egyik olyan alapelv, amelyet Szili Katalin elnök asszonnyal egy közös munkában kifejtettünk. Mivel kétféle identitásról beszélünk: a megmaradáshoz szükségesek úgy az egyéni, mint a kollektív jogok. Ha ez utóbbiak hiányoznak, akkor a kisebbségben élő egyén előbb vagy utóbb a többségi társadalom vonatkozásában alakítja ki kollektív identitását, ami asszimilációhoz vezet. Így lesz Európa és a világ szegényebb.

MTI

– Isten éltesse a jövőre 30. születésnapját ünneplő Budapesti Európai Ifjúsági Központot! - utalt a konferencia helyszínére Ön. Hogyan lehet, hogy 30 év alatt soha nem hallottunk erről az intézményről?

coe.int

– Az Európa Tanácsnak egyetlenegy intézménye van Strasbourgon kívül. Ez a Budapesti Ifjúsági Központ (BEIK). 2021-ben, mikor Magyarország látta el az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnökségét, rendeztünk a BEIK-ben konferenciát, mely sajtónyilvános volt.

facebook

Nem akarok senkit sem kritizálni, de a magyar sajtót kevésbé érdekli a nemzetpolitika külügyi dimenziója, ami a KKM feladata, pedig ez is nagyon fontos. A BEIK többnyire nemzetközi rendezvényeket szervez, ezért is kevésbé látható a hazai kommunikációs térben.

Molnár Pál