A Kurultaj a Kárpát-medencei hagyományőrzés egyik legerősebb eleme, amely óriási összetartásról tesz tanúbizonyságot. Bíró András Zsolt főszervező, a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány elnöke kiemelte, hogy a Kurultaj a Kárpát-medencei összefogást példázza, és idén 27 rokon nemzet képviseli magát a rendezvényen.
2024. augusztus 1. 14:12
Bíró András Zsolt, a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány elnöke, a rendezvény főszervezője beszél a Kurultaj - Magyar Törzsi Gyűlés programjait bemutató sajtótájékoztatón a Matild Palaceban 2024. augusztus 1-én. MTI/Lakatos Péter
Kurultaj – a hun tudatú népek ünneplése Európa kellős közepén.
Bíró András Zsolt főszervező, a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány elnöke kiemelte, hogy a Kurultaj a Kárpát-medencei összefogást példázza, és idén 27 rokon nemzet képviseli magát a rendezvényen.
A programban szereplő újdonságok közül felhívta a figyelmet a nomád esküvőt bemutató életképre, amelyet több mint 80 szereplő valósít meg. Szólt a hagyományőrző seregszemléről, a váltott fegyveres lovasnomád harci viadalról és a kézműves vásárnak és tárlatoknak helyet adó Keleti Bazárról is.
Varga Zoltán, a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány műszaki igazgatója elmondta, hogy sok ponton biztosítanak ivóvizet, csapokat szereltek fel, gondoskodtak az árnyékolt felületekről a lelátón, a sátortáborban és a rendezvény több területén.
Felhívta a figyelmet a kézműves vásár megújult bejárati kapujára is, amely a keleti rokonnépek világába kalauzolja a látogatókat.
A Kurultaj a Kárpát-medencei hagyományőrzés egyik legerősebb eleme, amely óriási összetartásról tesz tanúbizonyságot - mondta Vitályos Eszter kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az augusztus 9-én kezdődő Kurultaj - Magyar Törzsi Gyűlés programjait bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón Budapesten.
A Kurultaj küldetése, hogy valamennyi hun és türk tudatú nemzet együtt ünnepelhessen Magyarországon, így ez az esemény a türk országokkal való kapcsolattartás egyik legnagyobb, közös hagyományőrző rendezvénye is - emelte ki az államtitkár.
Vitályos Eszter hangsúlyozta: ilyen erős szövetségekre, valódi barátságokra, egymást segítő és támogató országok együttműködésére van szükségünk a mai vérzivataros időkben.
Hozzátette: az eseményen összekapcsolódik a tudomány és a hagyományőrzés is, ami hozzájárul ahhoz, hogy minél tisztábban és igazabb módon tudjuk feltárni, majd átélni őseink hagyatékát.
Az augusztus 9. és 11. között Bugacon zajló programok közül felhívta a figyelmet többek között az Atilla sátra nevet viselő óriásjurtára.
Ez A hunok utódai keleten és nyugaton című régészeti antropológiai kiállításnak ad otthont.
A Tarsolylemezek - A honfoglaló elit kincsei című tárlat, a Topolyai Városi Múzeum Őseinket felhozád című vendégkiállítás, valamint az Ősök íja, ifjak őse című történelmi íjrekonstrukciós kiállítás élményt nyújt.
Kitért arra is, hogy a rendezvény rangját több mint száz Kárpát-medencei magyar hagyományőrző és civil szervezet részvétele emeli.
Kétévente augusztusban Bugac az íjfeszítő rokonnépek figyelmének középpontjába kerül, a hun és türk tudatú népek fővárosává válik - hangsúlyozta Szabó László, Bugac polgármestere. Hozzátette: a nyitónapi ünnepi fogadás a helyi lakosok összefogásával jön létre, s helyszíne idén a park lesz.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
