Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a globalista szövetségi kormány megbukott, még akkor is, ha gyakorlatilag az egy év múlva tartandó parlamenti választásokig hatalmon marad, mert a kabinettel szemben óriási a bizalomvesztés. A mostani tartományi választások akár meg is pecsételhetik Olaf Scholz kancellár és kormánya sorsát. A német politikai történelemben erre már nem is egy példa volt, amikor egy tartományi választás végeredménye megbuktatta a berlini szövetségi kormányt.

Miután a 2005-ben a szövetségi kormányban lévő szociáldemokraták és a Zöldek vereséget szenvedtek Észak- Rajna-Vesztfáliában, Gerhard Schröder akkori baloldali kancellár közölte, hogy szeretne előrehozott választásokat, és bizalmi szavazást kért a parlamenttől. Miután Schröder nem kapott bizalmat, előrehozott választásokat tartottak. Schröder elvesztette hatalmát az általános választásokon, és a CDU-vezér, Angela Merkel lett a kancellár. Merkel 2018-ban bejelentette, hogy nem indul újra a CDU vezetői és kancellári posztjáért az általános választásokon, miután pártja jelentős szavazatokat veszített a 2018-as Hessen tartományban tartott megmérettetésen.

Ezzel véget ért Merkel akkori kancellár 16 éves kormányzása, aki nem indult újra a 2021-ben tartott általános választásokon. Most mindenki arra vár, hogy mit lép Scholz, mert ha Schröder példáját követi, akkor először a parlamentben el kell veszítenie a bizalmi szavazást. Elképzelhető, hogy a német kancellár több ok miatt is inkább a hatalmon maradást választja, bár a jövő szeptemberi parlamenti választásokig kormányzása helyett inkább vergődni fog és ezzel még jobban az AFD malmára hajtja majd a vizet. Frank-Walter Steinmeier államfó 2025. szeptember 28-ra írta ki az általános választásokat. Ez csökkenti az előrehozott választások valószínűségét.

A második ok az, hogy a hatalmon lévő pártok úgy látják, hogy egy gyorsan kiírt parlamenti választás esetén nem tudják elérni a 2021-es vokssoláson szerzett szavazati arányukat, inkább kivárnak. Sok képviselő amiatt aggódik, hogy nem választják újra, ezért nem akarna előrehozott választásokat. A kormánypártok ezért az általános választásokig igyekezhetnek megtartani a hatalmat és a maguk javára fordítani a helyzetet.

Ahogy az már a júniusi európai parlamenti választáson is látható volt, az AfD és a radikális baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) jelentősen erősödik a keleti tartományokban. Az AfD történelmi sikert könyvelhet el, mert először fordult elő hogy a radikális jobboldal az egyik tartományban győzni tudott. Mivel azonban a többi párt mindkét tartományban kijelentette, hogy nem fog együttműködni az AfD-vel, nehéz Türingiába és Szászországban helyi kormányt alakítani. A legvalószínűbb, hogy a magát jobbközépnek mondott, valójában balliberálissá vált Kereszténydemokrata Unió (CDU), minden fenntartás ellenére, koalíciót köt a radikális baloldali BSW-vel, hogy megszerezze a többséget a két tartomány parlamentjében.

A CDU csak így tudja megakadályozni, hogy Türingiában és Szászországban a politikai karanténba zárt AfD a helyi kormány részévé váljon. Ez nehéz ügy lesz, mert, mert a BSW, csak úgy, mint az AfD bírálja a kormány migrációs politikáját és az Oroszország elleni szankciókat, valamint az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget. Mindkét radikális párt azt szeretné, hogy Oroszország részese legyen Európa biztonsági struktúrájának és ellenzi az illegális migrációt. A migrációval kapcsolatban a BSW az illegális migráció végét követeli, és a bűncselekményeket elkövető migránsok kitoloncolását kívánja, míg az AfD korlátozni akarja a menedékkérők szociális rendszerhez való hozzáférését, és véget akar vetni az illegális migrációnak. Ilyen körülmények között nagyon nehéz lesz a két tartományban kormányzóképes többséget létrehozni.