Latorcai Csaba – vasarnap/Varga Ilona

Európa kereszténydemokrata megújítása Közép-Európából fog elindulni. Itt még nem akarják az értékeinket múzeumba zárni, vagy rosszabb esetben a történelem szemétdombjára hajítani. Itt még ezek az értékek élőek, jelentenek valamit – jelentette ki portálunknak adott évkezdő interjújában Latorcai Csaba, akit többek között a Fogadj örökbe egy keresztet! kezseményezés kapcsán kérdeztünk. A közigazgatási és területfejlesztési miniszterhelyettes, a KDNP ügyvezető alelnöke arról is beszélt, az elmúlt egy évben a KDNP tagjainak a száma több mint ezer fővel gyarapodott, mind többen vannak olyanok, akik maguk is ki akarnak állni, és részesei lenni a kereszténység közéleti megjelenítésének. Mint kiemelte: „épül a kereszténydemokrácia Magyarországon”.

– Több mint két éve indult a KDNP „Fogadj örökbe egy keresztet” programja, a párt honlapján meg is tekinthetőek a már örökbefogadott keresztek. Mi hívta életre ezt a kezdeményezést?

– Ezek a keresztek felkiáltójelek, több szempontból is. Az elmúlt évezred bebizonyította, hogy igazán tartós békét csak a kereszténység hozhat, a kereszténység által meghatározott erkölcsi tartalom tud békét teremteni úgy az emberek, mint a nagyobb közösségek és a nemzetek között. A keresztény hitnek tehát a jövőben is meg kell határoznia mindennapjainkat, ezekre az értékekre kell építenünk a társadalmainkat. A keresztek ezt szimbolizálják. A településképhez is elválaszthatatlanul hozzá tartoznak, ezt még azok is elismerik, akik nem gyakorló hívők. Ők is úgy vélik, hogy a kereszteket, amiket az őseik, száz-kétszáz évvel ezelőtt állítottak, meg kell őrizni az utókornak; ők is örökségként tekintenek rájuk.

Van tehát hitbeli tartalma, van társadalmi üzenete, van kulturális örökségi vetülete a kereszteknek, amelyek mind a mai napig irányjelzők is, fizikai és szellemi értelemben.

Ezért indítottunk egy másik programot is, amelynek lényege: állíts egy új keresztet a békéért. A kereszt a béke jelképe, amelyre érezhetően nagy szüksége van a háború sújtotta Európának.

– Ez a program tehát több annál, hogy az emberek adományoznak valamennyit a keresztek, mint történelmi emlékek megmaradásáért.

– Kifejezetten kértük: ne az történjen, hogy egyszeri nekibuzdulással felújítanak egy keresztet. Az örökbefogadás alatt azt értjük, hogy utána azok, akik vállalták a felújítást, a keresztet később karbantartják. Olyan szép, amikor egy útmenti kereszt előtt ott van a friss virág is a vázában, ez mutatja, hogy a helyieknek élő a kapcsolatuk a kereszttel.

– Ha már a keresztény elveken alapuló társadalomszervezést érintettük: egyre többen fogalmazzák meg a konzervativizmus és a kereszténydemokrácia közötti különbségeket, már csak azért is, mert a magukat konzervatívnak beállító európai pártok letértek a helyes ösvényről…

– A magam részéről a kereszténydemokráciát nem is tartom feltétlenül a konzervatív ideológia részének. A kereszténydemokráciában az a szép, hogy egyszerre konzervatív, liberális és szociális. Például azokról, akik ellopták, kisajátították a kifejezéseinket, fogalmainkat, és magukat liberálisnak tartják, az évtizedek elmúltával kiderült, hogy egyáltalán nem szabadelvűek, hanem csak a maguk által vallott értékek diktatúráját építik.

A keresztény ember sosem törekszik ilyen szempontból kizárólagosságra, mindig megérti és elfogadja a másikat.

Mi egyszerre vagyunk konzervatívok és liberálisok, de a kereszténydemokráciának van egy nagyon erőteljes szociális szála is, felelősség a másik emberért. Ha megnézzük a politikai palettát Magyarországon, mi vagyunk az egyetlen valódi szocialisták ebben az országban, mert a kereszténydemokrácia és az abból fakadó szociális szempontok, amelyeket a katolikus egyház a Rerum Novarum pápai enciklikában fektetett le, megfogalmazzák az igényt a szociális alapú társadalomszervezésre. Ez azt jelenti, hogy a politikának mindig szem előtt kell tartania, hogy a legelesettebbek számára is biztosítva legyenek a létfeltételek. Vagyis a valódi szocialista szemléletmód ma a kereszténydemokráciában fedezhető fel.

– Ez lenne a minden eszmét egyesítő tulajdonképpeni néppártiság?

– Akkor igen, ha a néppártiság nem azt jelenti, hogy az értékek feloldódnak egyfajta semleges szupremáciában. Nekünk ugyanis stabil és egyértelmű az értékrendünk, mi a kereszténységre, a kereszténység szociális és társadalmi tanítására kívánjuk építeni a politikánkat.

– A néppártiságot jelentené ugyanakkor a nép hangjának felerősítése, ehhez képest például a KDNP inkább a visszafogott kommunikációjáról ismert.

– Sokan a csöndességet annak tudják be, hogy nincs programunk. A valóságban az a program, amit Magyarország kormánya társadalmi téren jelenleg megvalósít, egy színtiszta kereszténydemokrata program. Ha a KDNP nem hallatja a hangját, az azért van, mert egyetértünk a Kormány gazdaságpolitikai, társadalompolitikai és szociálpolitikai programjával, egyetértünk a külpolitikával, amely a béketörekvést alapul véve szintén kereszténydemokrata elveken nyugszik. Ha ezek az értékek sérültek, mindannyiszor felemeltük a hangunkat, amit Orbán Viktor miniszterelnök figyelembe is vett. Attól, hogy valaki hangos és zajos, még nem biztos, hogy igaza van.

A magyar belpolitikai téren is látszik: ellenfeleink provokatív megnyilvánulásai pusztán azt szolgálják, hogy róluk beszéljenek.

Mi nem tesszük meg azt a szívességet, hogy becsatlakozunk ebbe a fals kórusba, ezáltal rájuk irányítva a közfigyelem fókuszát. Nem kívánunk lesüllyedni arra a szintre, ahol jelenleg az ellenzék politizál, hanem abban vagyunk érdekeltek, hogy a közbeszéd változzon meg. Ezért is koncentrálunk a kormány programjának megvalósítására.

– Magyar Péter még Gyurcsány Ferencet is előzve jelenleg a leghangosabb ellenzéki politikus. Vele sem kellene annyit foglalkozni?

– A saját programunkra kell fókuszálnunk. Minden, ami ettől elvonja a figyelmet és az energiát, azt eredményezi, hogy a 2022-ben a magyar embereknek tett vállalásunk szenved csorbát. Különben is komoly kihívást jelent, hogy a határainktól néhány száz kilométerre zajló háború ellenére meg tudjuk őrizni a magyar emberek életlehetőségét, a magyar családok megélhetését, gyarapodását. A nemzetközi térben is teljes ellenszélben kell haladnunk, mert Brüsszel még mindig további szankciókat követel Oroszországgal szemben. Azt akarják, hogy váltsuk ki az orosz gázt, függetlenül attól, hogy annak milyen mérhetetlen többletköltsége lenne a magyar háztartásokra nézve. Brüsszel továbbra is az orosz-ukrán háború folytatásán dolgozik, még azon az áron is, hogy a magyar embereknek, magyar gazdáknak, magyar vállalkozásoknak járó pénzeket jogtalanul visszatartja, és odaadja Ukrajnának.

Mi ezekkel a feladatokkal akarunk foglalkozni, nem pedig azzal, milyen képtelenségekkel áll elő Magyar Péter, és azt éppen milyen hangosan kiabálja, mert ettől úgysem lesz igaza.

– A KDNP-nek a balliberális sajtó a csöndes kistestvér szerepét osztotta a kormánykoalícióban. Így van ez a valóságban is?

– Az is mutatja, hogy az emberek többsége egyetért a politikánkkal, hogy az elmúlt egy évben a KDNP tagjainak a száma több mint ezer fővel gyarapodott, száz új szervezetünk született. Mind többen vannak olyanok, akik maguk is ki akarnak állni, és részesei lenni a kereszténység közéleti megjelenítésének, a kereszténydemokrata politizálásnak. Kistelepülésen, közepes településen, fővárosban, megyei jogú városban, minden korosztályból. Hangos ellenfeleink állításával ellentétben igenis van igény hazánkban a kereszténydemokrata politizálásra, és ezt a KDNP hitelesen jeleníti meg.

Épül is a kereszténydemokrácia Magyarországon.

– Egyre többen emlegetnek európai vagy nyugati konzervatív gondolkodási fordulatot, még ha nem is feltétlenül ideális sebességű a változás. Milyen jövője lehet ennek a folyamatnak?

– Az régóta érzékelhető – visszautalva a korábbi gondolatmenetre – hogy a hazai és nemzetközi balliberális média próbálja elhitetni, azért nagy a hangzavar, mert azon az oldalon van az emberek többsége. A valóságban az emberek többsége hallgat, mert egyetért a politikánkkal. 2022-ben, az országgyűlési választások előtt is azt sulykolták, hogy óriási a változás iránti igény, de aztán kétharmaddal győztünk. Ez látszik most már Nyugat-Európában is, a választási eredmények ezt mutatják. Hiába az erőszakos baloldali nyomulás, az eltörlés kultúrájának hirdetése, az LMBTQ-lobbi mesterkedése, a nyugodt, csendes többség dönti el a választásokat Nyugat-Európa egyre több országában.

Akár mondhatnám azt is, hogy a magyar mintát követik.

– A KDNP az Európai Néppártból kilépve a Patrióták Európáért frakciócsoporthoz csatlakozott. Hogyan találja meg a helyét a kereszténydemokrata szemléletnek az új pártcsaládban?

– Mondhatnám, hogy az egyik szemünk sír, a másik meg nevet, hiszen a KDNP nemhogy az Európai Néppártnak, hanem az Európai Néppárt jogelődjének volt tagja, tehát mi hamarabb ott voltunk, mint, hogy az Európai Néppárt létrejött volna. Be kellett azonban látnunk, hogy az Európai Néppárt már nem képvisel kereszténydemokrata értékeket. Azok az európai politikusok, európai pártok, amelyek komolyan gondolják, hogy a politikában igenis meg kell jeleníteni a keresztény értékeket, azok ma a Patrióták és az ECR frakciók körül gyülekeznek. Középtávon nem is tartom kizártnak, hogy a két nagy pártcsalád egyesüljön, mert az értékeink nagyon hasonlóak. Most azonban a kereszténydemokrata politizálásra leginkább a Patrióták közössége alkalmas, mert mi felvállaljuk, hogy eszerint akarjuk alakítani Európa jövőjét. Bízunk abban, hogy egyre többen lesznek az EP-ben, akik nem a liberális „szép új világot” akarják megvalósítani, hanem azt az élhető világot, amit mi is örököltünk szüleinktől és nagyszüleinktől.

– Botrány lenne Brüsszelben, ha a KDNP előállna egy magyarországihoz hasonló, „Fogadj örökbe egy keresztet Európában” kezdeményezéssel, vagy esetleg működhetne?

– Egészen biztos vagyok benne, hogy működne. Jóérzésű, jóakaratú, keresztény, a közélet iránt nyitott és fogékony emberek mindenütt vannak. Mégis azt hiszem,

Európa kereszténydemokrata megújítása Közép-Európából fog elindulni.

Itt még nem akarják az értékeinket múzeumba zárni, vagy rosszabb esetben a történelem szemétdombjára hajítani. Itt még ezek az értékek élőek, jelentenek valamit.

– Tehát a közép-európaiak fogják örökbe fogadni a francia, német kereszteket is?

– Ne adja a Jóisten, hogy így legyen, de az, hogy innen el tud indulni egy kereszténydemokrata megújítás, annak már látszanak az első jelei.

– Ennek a megújulásnak része lehet a 2025-ös Szentév?

– A legfontosabb üzenete a Szentévnek, hogy békét kell teremtenünk. És ezért mindenki a saját élethelyzetében, a saját területén tenni tud, nem elég pusztán a miniszterelnök békemisszióira hagyatkozni. Lehet, hogy a politikai elit a háború fenntartásában érdekelt, de az európai emberek, nemzetek békét akarnak. Abban bízunk, hogy a nemzetek vezetői meghallják ezt a békevágyat, mert az hozza el a valódi, élhető mindennapokat úgy Európában, mint Magyarországon. 

Susánszky Mátyás