Ursula von der Leyen tett hűségesküt Ukrajna mellett
Európa érdeke az, hogy ne öntsük tovább "egy megnyerhetetlen háború feneketlen zsákjába" az európai emberek pénzét, és az, hogy csak olyan országot vegyünk fel az unióba, amely erősíti a közösségünket, és ne olyat, amely csődbe visz bennünket - mutatott rá a kormányfő.
2025. május 7. 21:04
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök az António Costa, az Európai Tanács (ET) elnöke által összehívott csúcsszintű videokonferencián vesz részt a Karmelita kolostorban 2025. február 26-án. A videokonferenciát a jövő hétre tervezett, egynapos brüsszeli, rendkívüli európai uniós csúcstalálkozót megelőzően hívta össze az ET elnöke. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Ma is fenyegető hírek érkeztek Brüsszelből, mert Manfred Weber után ma Ursula von der Leyen tett hűségesküt Ukrajna mellett - mondta a miniszterelnök szerdán a Facebook-oldalán közzétett videójában.
Orbán Viktor jelezte: az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy még idén döntő lépéseket tesznek Ukrajna európai uniós csatlakozásáért.
Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az eddigieknél is nagyobb összegeket akarnak küldeni Ukrajnába, és azt is, hogy az Európai Uniót még mélyebben akarja bevonni az ukrán háborúba - sorolta.
De Európa érdeke nem ez - hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: Európa érdeke az, hogy kövesse az Egyesült Államokat, és kifelé jöjjön a háborúból.
Európa érdeke az, hogy ne öntsük tovább "egy megnyerhetetlen háború feneketlen zsákjába" az európai emberek pénzét, és az, hogy csak olyan országot vegyünk fel az unióba, amely erősíti a közösségünket, és ne olyat, amely csődbe visz bennünket - mutatott rá a kormányfő.
Orbán Viktor kijelentette: "a magyar álláspont világos, és mi kitartunk mellette, nem akarjuk, hogy az ukrán csatlakozás árát a magyar emberekkel fizettessék meg".
Itt az ideje, hogy az Európai Bizottság Ukrajna helyett végre a tagállamokat képviselje - zárta szavait a miniszterelnök.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
