Barnea - jpost.com

David Barnea, az izraeli titkosszolgálat, a Moszad feje az a kémfőnök, akinek óriási szerepe volt abban, hogy Izrael ekkora hatékonysággal tudta végrehajtani az Irán ellen az utóbbi napokban, valamint tavaly ősszel a Hezbollah elleni „csipogós” támadást is, amely az egész világot meglepte. Vezetése alatt a Moszad teljesen átalakult, és mostanra láthatóan beérett a munkájuk eredménye – ráadásul az izraeliek szerint maradtak még meglepetések a tarsolyukban.

A Moszad jelvénye - wikipedia

David Barnea csendben átalakította a Moszadot, és az árnyékból dolgozott egy olyan hadjárat felépítésén, amelynek eredményeképp Izrael megbénította Teheránt, és ismét sokkolta Iránt és a világot – írta a The Times of Israel, amely a múlt hét pénteki, Irán elleni támadás apropóján mutatta be a sikerek mögött álló kémfőnököt.

A Hezbollah jelvénye - wikipedia

A lap szerint Tomer Bar vezérőrnagy, az izraeli légierő vezetője mellett David Barneának van a legnagyobb szerepe abban, hogy Izrael ekkor hatékonysággal tudta végrehajtani az iráni nukleáris létesítmények, hadiüzemek, katonai vezetés, az iráni atomtudósok és a rezsim szimbólumai elleni csapásokat.

google play

A Moszad szárazföldi tevékenysége és a légierő végrehajtott csapásai közötti koordináció milliméteres pontosságú volt a komplexitás szempontjából. „Hihetetlen tervet készítettek, és még nem láttunk mindent. A drón- és csipogóműveletek talán elhalványulnak ahhoz képest, ami még történhet” – mondta a lapnak egy, a csapások részleteit ismerő magas rangú izraeli védelmi tisztviselő.

„A csütörtökről péntekre virradó éjszakán számos meglepetés várható” Iránban – figyelmeztetett Izrael egyesült államokbeli nagykövete.

Mint írták, a korábbi esetektől eltérően ezúttal a Moszad dolgozta ki a tervet, amelyet az izraeli biztonsági kabinet jóváhagyott, a hadsereg (IDF) pedig buzgón végrehajtotta azt – ami azért nagy szó, mert korábban voltak súrlódások a titkosszolgálat és a haderő közt, és 2007-től mostanáig az IDF összes vezetője ellenezte Irán megtámadását, ami a 2015-ös iráni–amerikai nukleáris megállapodással jó időre le is került az asztalról.

Nem interjúkat ad, hanem dolgozik

Az izraeli lap szerint az Irán elleni művelet tervét másfél év alatt állította össze a Moszad David Barnea vezetésével. Mint írták, amikor Barnea 2021-ben átvette a Moszad vezetését, nagy hangsúlyt helyezett a biometrikus forradalomként emlegetett jelenségre, és átalakított az ügynökség csúcstechnológiás eszközeinek használatát.

„Barnea gyökeresen megváltoztatta a Moszadot. A feje tetejére állította a forgatókönyvet, és új magasságokba jutott a technológia használatában olyan dolgok esetében, mint az intelligens megfigyelő kamerák és az arcfelismerés. Nem volt könnyű dolga. A Moszad még mindig egy konzervatív szervezet, és Barneának sok belső csatát kellett megvívnia. Végül győzött, és ennek eredményét látjuk Irán utcáin” – mondta egy magas rangú védelmi tisztviselő a lapnak. Majd úgy jellemezte a Moszad vezetőjét:

„Barnea zseniális operátor (…), olyasvalaki, aki úgy végzi a munkát, hogy nem keresi a címlapokat, így esély sincs arra, hogy interjúkat adjon vagy beszéljen a Moszad műveleteiről, nem önelégült. Meg tudja változtatni a véleményét, ha valaki meggyőzi az ellenkezőjéről. Nem fél attól, hogy az emberek gyengének gondolják, ellentétben néhány más vezetővel.”

Iránnal kapcsolatban – Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökhöz hasonlóan – Barnea is úgy vélte, hogy az Egyesült Államoknak ki kellene lépnie a Barack Obama által aláírt iráni atomalkuból. Meg volt győződve arról, hogy ez jobbra fordítaná a helyzetet, bár – a The Times of Israel szerint – ebben valójában tévedhetett, mert amikor Donald Trump elnök 2018 májusában kilépett a paktumból, az irániak folytatták az urándúsítást és a nukleáris fegyver fejlesztése felé haladtak tovább.

Ezek a műveletek köthetők hozzá

Barnea ezt követően az Iránnal és proxyjaival való közvetlen és közvetett konfliktusokban szerzett nevet magának.

A 2024 szeptemberében végrehajtott „csipogós művelet” is a nevéhez köthető, amely döntő fontosságúnak bizonyult a terrorszervezetek elleni hadjáratban.

Továbbá a Hamász politikai vezetőjének, Iszmail Haníjének a 2024 júliusi, teheráni likvidálása is az ő és a Moszad érdeme volt, miközben likvidálták a Hezbollah vezetőjét, Haszán Naszrallahot, a múlt heti csapásokban pedig szintén a Moszad információira támaszkodó precíziós légicsapások révén sikerült lefejezniük Irán vezetését (e hét elején a The Wall Street Journal feltárta, hogy a Moszadnak éveken keresztül sikerült drónok és robbanószerek alkatrészeit becsempésznie Iránba, bőröndökben, teherautókban és hajókonténerekben, amelyeket a mostani csapáshoz használtak fel).

mlt

„Barnea megértette, hogy ezúttal nincs más választásunk, teljes körű offenzívát kell indítanunk Irán ellen. Mindig is tudtuk, hogy az irániak azt hitték, hogy nem fogunk cselekedni. Azt mondták, hogy nem vagyunk képesek rá, és féltek a megtorlásuktól. Látták, hogy Joe Biden amerikai elnök habozott és nem támogatta, és azt is, hogy Trump nem lelkesedett az Irán elleni csapásért” – mondta a The Times of Israel által idézett védelmi tisztviselő, aki azt is hozzátette:

„Az irániak úgy gondolták, hogy az összes ellenük irányuló fenyegetés badarság, és valójában semmi sem fog történni, ezért tovább haladtak előre. Most élik át ezeket a hibákat.”

Szerinte Irán a múlt heti csapások óta nem ugyanaz az arrogáns, magabiztos ország, hanem egy olyan állam, amely megrendült, és vissza akar térni a (nukleáris) megállapodáshoz. Ugyanakkor elismerte: az izraeli hadjárat kimenetele nagyban függhet attól, hogy Donald Trump úgy dönt-e, hogy az Egyesült Államokat is bevonja az Irán elleni műveletekbe.

„Izrael szempontjából most az lenne az ideális, ha az Egyesült Államok is beszállna a küzdelembe, hogy együtt léphessünk előre. Ebben az esetben Iránnak esélye sem lenne, és akkor talán elmondhatjuk, hogy az IDF–Moszad-terv a nukleáris fenyegetés felszámolására jelentős győzelemmel zárult”– mondta erről a védelmi tisztségviselő.

Az IDF jelvénye - eBay

A Moszad után a politikában is feltűnhet később?

A cikk végén azt is megjegyezték: Barnea megbízatása 2026 júniusában jár le a Moszad élén, hacsak a kormány nem dönt úgy, hogy még egy évvel meghosszabbítja azt. Ha a politikában képzeli el a jövőjét, a szabályok szerint előbb ki kell várnia egy hároméves „lehűlési” időszakot, amíg nem vállalhat közéleti szerepet.

„De amint ez letelik, valószínűleg nagy esélye lenne. Kevés olyan politikai párt van, amelyik ne akarna egy hozzá hasonló embert vezető pozícióba” – írta az izraeli lap, bár megjegyezték: azt azért nem tartják valószínűnek, hogy Barnea az országos politika élére kerüljön, mert ismerői szerint „nem az a fajta ember, aki a médiában fog harcolni, vagy politikai verekedésekbe bocsátkozik a csúcsra vezető úton”, és nem is valószínű, hogy miniszterelnöki ambíciók fűtenék.

 Bereznay István