Augusztus 20. - KDNP: büszkék vagyunk Európát védelmező kereszténységünkre
"Büszkék vagyunk a magyarok szorgalmára, kitartására, a magyarság határokon átívelő, szilárd összetartozására, valamint az Európát védelmező kereszténységünkre, amely nemcsak az évszázadok során, de napjainkban is szilárd bástyája a kontinensnek. Ahogy államalapító szent királyunk, úgy mi is a Teremtő kegyelmét kérjük nemzetünkre: Isten, áldd meg a magyart!" - áll a közleményben.
2025. augusztus 20. 09:05
Szent István király egykor összefogta, és a keresztény Európa nemzetei közé emelte a magyarságot. Az elmúlt több mint ezer esztendőben ez az elszakíthatatlan kötelék segítette át hazánkat a történelem viszontagságain - közölte a KDNP-frakció szerdán az MTI-vel.
Azt írták: a 21. században is kötelességünk megóvni nemzeti egységünket a kívülről érkező, széthúzással és bomlasztással támadó nagyhatalmakkal szemben.
"Ebben segít minket a közös keresztény európai kultúránkból táplálkozó hazaszeretetünk és a béke melletti következetes kiállásunk" - fogalmaztak.
Úgy folytatták, hogy államalapításunk ünnepén fejet hajtanak nemzetünk nagyjai, önfeláldozó hősei, világhírű tudósai és művészei előtt.
"Büszkék vagyunk a magyarok szorgalmára, kitartására, a magyarság határokon átívelő, szilárd összetartozására, valamint az Európát védelmező kereszténységünkre, amely nemcsak az évszázadok során, de napjainkban is szilárd bástyája a kontinensnek. Ahogy államalapító szent királyunk, úgy mi is a Teremtő kegyelmét kérjük nemzetünkre: Isten, áldd meg a magyart!" - áll a közleményben.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
