Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke: A Tisza tehet gesztusokat Erdély felé, de nem hiszem, hogy érdemes túl sok energiát ebbe fektetnie
A nemzetpolitika, amit az elmúlt évtizedekben képviseltek, megalapozott egy olyan típusú bizalmat Orbán Viktorban és a Fideszben, amelyet nehéz megváltoztatni – válaszolta a Gondola kérdésére Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke a tusványosi programokat ismertető sajtótájékoztatót követően.
2025. július 22. 14:04
Egy, a közelmúltban publikált kolozsvári közvélemény-kutatás szerint, az erdélyi, választásra jogosult magyar állampolgároknak az elsöprő többsége, 96 százaléka, egy Fidesz-KDNP kormányra szavazna, és mindössze 1,4 százalék adná a voksát a Tiszára. Ennek kapcsán a Tisza Párt megítéléséről kérdeztük az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökét.
Toró T. Tibor megjegyezte, hogy a Tisza tehet gesztusokat Erdély felé, de nem hiszi, hogy érdemes túl sok energiát ebbe fektetnie. A nemzetpolitika, amit az elmúlt évtizedekben képviseltek, megalapozott egy olyan típusú bizalmat Orbán Viktorban és a Fideszben, amelyet nehéz megváltoztatni. Szerinte a Tisza Párt konkrét politikai teljesítménye majd valószínűleg át fogja rajzolni egy kicsit az erdélyi politikai térképet is, de ez egy nagyon lassú folyamat lesz.
Emellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy szerinte az erdélyi magyarság számára mik a legfontosabb ügyek, amelyek a politikai diskurzusnak a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen témát adhatnak. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke szerint a legfontosabb az önrendelkezésnek a kérdése, ami azért is nehéz téma, mert lekerült a politikai fősodor napirendjéről, pedig a kisebbségi sorsban élő közösségek számára a közjogi autonómia kérdése, ennek jogi kodifikációja, intézményrendszerének felépítése és működtetése a Kárpát-medencében sehol nincsen meg.
Talán nyomokban Délvidéken felfedezhető a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács intézményében, de sem Erdélyben, sem Felvidéken, Kárpátaljáról nem is beszélve, ennek nincsenek meg a közjogi intézményei és egyáltalán a nyomai – hangsúlyozta Toró T. Tibor.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
