Alig több mint hat hónap múlva a magyarság ismét sorsot választ magának: választanunk kell a nemzeti hűség és az idegen érdekek kiszolgálása között, a bevándorlás elfogadása és egy olyan ország között, amely a magyarok otthona marad, a rend és a zűrzavar között - mondta Kövér László szombaton Pásztón, Nógrád Vármegye Közgyűlésének ünnepi ülésén, a XIX. Nógrádi Vármegyenapon.

Az Országgyűlés elnöke úgy folytatta: választanunk kell a békénk megőrzése vagy a háborúba sodródás között, a között, hogy megőrizzük a szabadságunkat vagy feladjuk azt, megőrizzük az államunk cselekvőképességét vagy feladjuk azt. Választanunk kell egy büszke és szuverén Magyarország és egy újabb birodalmi alávetettség és megaláztatás között - hangoztatta Kövér László.

A nógrádi vármegyenapot az 1705-ös szécsényi országgyűlés évfordulóin tartják, itt választották a rendek vezérlő fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet.

A Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központban tartott ünnepségen Kövér László azt mondta: az egykori szécsényi országgyűlés tagjai pontosan tudták, hogy amikor az idők során a keresztény magyar állam elveszítette oltalmazó erejét, akkor mindig istentelen birodalmak törtek az országra, és mindig keserves volt az ország népének sorsa.

Amikor a történelem során a keleti és nyugati birodalmak szorításában létező magyar állam visszaszerezte önállóságát és cselekvőképességét, akkor a hazában, és itt, Nógrádban is, mindig újrasarjadt a magyar remény, és ismét szárba szökkent a magyar élet - tette hozzá.

Kövér László hangsúlyozta, a szécsényi országgyűlés tagjai még nem tudhatták azt, amit mi, mai magyarok már tudunk, és soha nem felejtünk: a magyar állam és a szabadság nem akkor kerül végveszélybe, amikor ellenséges idegen erők támadnak ránk, hanem akkor, amikor hazaáruló magyar politikusok ássák az államunk és nemzetünk sírját.

A példák között sorolta, hogy az első világháború végén ilyen magyar politikusok árulták el a magyarokat, 1918 őszén Budapesten az önmagukat polgári radikálisoknak nevező árulók ragadták magukhoz az állami főhatalmat, majd azt pár hónap múlva átadták a bolsevikoknak, és meggyilkolták Tisza István korábbi miniszterelnököt.

Azt mondta, az árulás, az ország cselekvésképtelenné tétele okozta a trianoni tragédiát. Az árulók között nevezte meg Linder Bélát, a Károlyi-kormány hadügyminiszterét, aki szavai szerint lehetővé tette, hogy ellenséges idegen katonaság támadhatott a védtelen Magyarországra.

Kövér László kiemelte, hogy amikor 1918-19-ben a magyar állam saját vezetőinek árulása miatt elveszítette cselekvőképességét, és idegen hadseregek marcangolták Magyarország testét, akkor a nógrádiak összefogva, saját erejükből megvédték Balassagyarmatot a magyar haza számára.
Megemlékezett az 1956-os salgótarjáni sortűz hőseiről és áldozatairól is, akik a vérbe fojtott szabadságharc után fegyvertelenül tüntettek a szovjet megszállók ellen.

Az Országgyűlés elnöke kitért arra, hogy harmadik éve dúl szomszédunkban a háború, és Európában erősödik a bizonytalanság, de Magyarországon ma mindenki békében és biztonságban élhet.

"A magyar emberek többségének akaratából tizenöt esztendeje a magyar nemzetet nem kiszolgáltató, hanem szolgáló államunk van, amely szuverenitását védve határozott és cselekvőképes, de a kölcsönös előnyök és tisztelet jegyében mindenkivel nyitott a nemzetközi együttműködésre"
- fogalmazott.

Ugyanakkor annak is hangot adott, hogy vannak az Európai Unióban magyarellenes politikai erők, akik meg akarják fosztani Magyarországot szuverenitásától.

Kövér László beszédében azt mondta: "azt is látjuk, ismét vannak magyar politikusok, akik Brüsszelben állva tapsolnak a magyar szabadság ellenségeinek, hasonlóak azokhoz, akik 1918 őszén is vigyázzállásban hajtották végre a nyugatról érkező magyarellenes parancsokat. Vannak ma is harsány magyar politikusok, akik nemcsak családtagjaikat, hanem nemzettársaikat is készek elárulni, akik arra készülnek, hogy a magyar államot ismét megbénítsák, ismét cselekvőképtelenné tegyék, és ezáltal a nemzetet ismét kiszolgáltassák."

A házelnök, emlékeztetve a jövő évi országgyűlési választásra, elődeink áldozataihoz méltó, valamint utódaink jövőjét szolgáló bölcs döntést kívánt minden résztvevőnek.

Az ünnepségen Becsó Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, a honfoglalás korától itt élt közösségek munkája építette fel azt a mai Pásztót, amelyre büszkék lehetünk.

Farkas Attilának (Fidesz-KDNP), Pásztó polgármesterének a pásztói ciszterci apátság 1265-ből származó oklevelét ajándékozta.

Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP), Nógrád Vármegye Közgyűlésének elnöke közös célnak nevezte, hogy a nógrádiak szülőföldjükön boldoguljanak.

A díszpolgári kitüntető címet idén Básti Istvánnak, a Salgótarjáni Bányász egykori labdarúgójának, és Lendvai Lászlónak, a balassagyarmati kórház fül-orr-gégész főorvosának, korábbi válogatott vívónak ítélték oda.

A vármegyenapon szentmisével kezdődött a program a Szent Lőrinc Római Katolikus Plébániatemplomban. Délután gasztronómiai kóstolóval és vásárral, valamint identitáserősítő és kulturális programokkal várták a látogatókat, bemutatták a Nógrád vármegyei kulturális örökséget is.

Kép: Farkas Attila polgármester, Balla Mihály, Nyugat-Nógrád fideszes országgyűlési képviselője, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Becsó Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője, és Skuczi Nándor, Nógrád Vármegye Közgyűlésének elnöke (b-j) a XIX. Nógrádi Vármegyenap megnyitóján Pásztón 2025. szeptember 20-án. MTI/Komka Péter