Móring József Attila: A kisboltok a falvak gazdasági és társadalmi motorjai lehetnek!

A Magyar Falu Program egyik legfontosabb pillére a falusi kisboltok támogatása, hogy helyben elérhetőek legyenek az alapvető cikkek, és ne kelljen azokért is a városba utazni - jelentette ki Móring József Attila, a Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos közösségi oldalán. A kereszténydemokrata politikust kérdezte a Gondola.

- Kormánybiztos úr, a falusi kisboltok támogatása sok kis üzletet mentett meg, és számos helyen nyílt új bolt. Ezek az üzletek mennyire törekednek arra, hogy ne importált, hanem hazai árukat kínáljanak vásárlóinknak?

- A falusi kisboltok megmentése, megerősítése fontos pillére a Magyar Falu Programnak.

Ezek az üzletek nemcsak az alapvető cikkek helyben történő elérését biztosítják, hanem egyfajta közösségi térként, találkozási pontként is működnek.

Azok az üzletek, amelyek valamilyen hálózathoz csatlakoztak, csak az üzlethálózat termékeit forgalmazhatják, "külső" rendelésre nincs lehetőségük. Viszont részt vehetnek különféle akciókban. Akik önállóan működnek, nekik nagyobb a mozgásterük. A beszerzésnél az ár a döntő, a minőség sajnos másodlagos. Borzasztóan kicsi az üzletek mozgástere a hazai termékek előtérbe helyezése terén.

- A mozgó árusítás lehetőségének megnyitását miképpen lehet elérni úgy, hogy az elsősorban üzleti alapon történjen, azaz a mozgó árusoknak megérje ezt a munkát végezni, az állam csak a kezdő lökést adja? 

- A mozgó árusítás jelenleg is működik, van ahol áldják és van, ahol átkozzák. Az, hogy adott esetben a "kapuban" be lehet szerezni a kenyeret vagy a tejet, az idős, mozgásukban korlátozott embereknek mindenképpen jó lehetőség. De az, hogy vannak ezt a szolgáltatást végző kereskedők, akik a tevékenység nehéz ellenőrizhetőségét kihasználva visszaélnek a helyzettel, az már rossz. Ha a helyi kisboltos végezné a kiszállítást, ott a bizalom és a személyes ismeretség lenne a garancia a szabályok betartására, szemben a jelenlegi helyzettel, amikor messziről jött ismeretlen vállalkozások árulják a portékát.

 - Mit lehet tenni avégből, hogy a falusi kisboltok a nagykereskedelmi láncok mellett kapcsolódjanak a közvetlen gazdasági környezethez, és helyi termelőktől, illetve falusi kisüzemektől szerezzék be árukészletük egy részét?

-  A helyi őstermelők, illetve a különböző élelmiszereket előállító kisüzemek, sőt önkormányzatok termékei akkor kerülhetnek fel a kisboltok polcaira, ha jelentősen csökkennek az adminisztratív akadályok. Viszont ez vékony jég, hiszen a folyamatos minőségellenőrzést valahogy biztosítani, ellenőrizni szükséges. Mindenesetre kívánatos lenne, ha a falusi üzletekben - Ausztriához hasonlóan - lenne egy helyi termék polc, ahol helyi mézet, lekvárt vagy éppen pálinkát lehet vásárolni.

- A falusi kisboltokba időnként turisták is betérnek. Ezeket az alkalmakat hogyan lehet felhasználni arra, hogy a bolt magát a falut is az országjárók figyelmébe ajánlja, illetve helyi borpincészeteket is az ismertebbek közé emeljen?

- A helyi termék polc turisztikai szempontból is hasznos lenne, hiszen a faluba betérők magukkal vihetnék a hely ízeit.

Remek településmarketing, ha a mindenhol elérhető prospektus és hűtőmágnes mellett helyi terméket (legyen az élelmiszer vagy kézműves termék) be lehet szerezni. És akkor elmondhatjuk, hogy a falusi kisboltok a települések gazdasági és társadalmi motorjai lehetnek!

Főképen: Móring József Attila, a Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt