Abszurd személyválasztás is terheli az 56-os szabadságharcra való emlékezést

Szerző: Gondola
2026. október 21. 15:09
A pesti srácok ezerszer rosszabb esélyekkel harcoltak a betolakodókkal szemben, mint az ukrán fegyveresek napjainkban. Segítségként mindössze a Szabad Európa Rádió kitartásra buzdító üzeneteit kapták, valamint nyugati szimpátiatüntetéseket és az Egyesült Államokból egy elnöki beszédet.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke biztosan Budapestre látogat, és beszédet is mond az 1956-os szabadságharc előtt tisztelgő ünnepségen. Bánó Attila Európa-érmes újságírót kérdezte a Gondola.

− Szerkesztő úr, Ursula von der Leyen legaláb 2,1 milliárd eurós kárt okozott Magyarországnak azzal, hogy igaztalanul jogállamisági hiányt állított hazánkkal szemben. Ilyen károkozó politikussal mennyire tudjuk ünnepelni a szabadságharc dicső emlékét?

− A hétgyermekes Ursula von der Leyenről, az Európai Bizottság elnökéről muszáj hosszabban szólnom, mivel ebben a tisztségében már

rengeteg kárt okozott nekünk.

Nem csak a nekünk járó uniós pénzek visszatartásával, hanem az Európai Unió politikai vezetésében játszott, rendkívül rugalmatlan és kártékony szerepével. Pár hónappal az ukrajnai háború kezdete után már sietett kijelenteni: „Az Európai Unió jövője Ukrajnában is íródik”. Azt is hangoztatta, hogy minden orosz olajat szeretne kitiltani Európából.

Orbán Viktor miniszterelnökünk kezdettől fogva jelezte: hazánk kitettsége az orosz gáztól és kőolajtól olyan mértékű, hogy anélkül bedől a magyar gazdaság. Közölte Von der Leyennel, hogy a szankciós csomagokat Magyarország nem hajlandó támogatni. Ezt írta az elnök asszonynak: „Ha a Bizottság ragaszkodik javaslatának elfogadásához, akkor teljes felelősséget kell vállalnia

az európai integráció történelmi kudarcáért”.

Von der Leyen nem is őt ölelgette, hanem az ukrán elnököt. Sokáig nem értettük, miért olyan dédelgetett kedvenc ez a Zelenszkij, s miért kényezteti ilyen lelkesen a Nyugat. Azután erre is fény derült. Sajtóhírekből értesültünk arról a döbbenetes tényről, hogy az ukrán kormány − az elnök személyes közreműködésével – jórészt

amerikai multi cégek kezére juttatta az ukrajnai termőterületek egyharmadát.

Erre a lépésre az IMF és állítólag Soros György bírta rá az ukrán elnököt, aki a Nemzetközi Valutaalaphoz és az ismert spekulánshoz egészen másként viszonyul, mint például akkoriban az Orbán-kormány. Az új ukrán földtörvény életbe lépésével megnyílt az út a lesben álló idegen „földrablók” előtt. Az értékes ukrán termőterületek privatizációjának engedélyezése felért egy atomtámadással. És ezt a támadást nem lehet az oroszokra fogni, mivel az IMF és Soros György nem az oroszok ügynöke.

Tudvalévő, hogy Ukrajna területének több mint fele jó minőségű szántóföld. Ezek adásvételét egy 2001-ben elfogadott és többször meghosszabbított moratórium gátolta. A Zelenszkij-kormány, még a háború előtt feloldotta a moratóriumot, mire három jelentős amerikai és más konzorcium máris felvásárolt – a hírek szerint −

tizenhét millió hektár, vagyis százhetven ezer négyzetkilométernyi termőföldet.

Magyarország teljes területe kilencvenhárom ezer négyzetkilométer. Ha igaz, akkor csaknem kétszer ekkora méretű termőföld − Ukrajna közel egyharmada − került amerikai kézre, de ha ennek csak a fele, az is botrányosan sok.

40258.jpg

JSz-3-as nehézharckocsi roncsai az Üllői úton, a Kilián laktanya előtt (Nagy Gyula/FORTEPAN). Ehhez a csapásméréshez komoly katonai erő, érdemi harcászati tudás kellett. Hazánkban tehát hősies szabadságharc zajlott 1956 őszén - Képforrás: napitortenelmiforras.blog.hu 

Tanulmányok, sajtóhírek adatai, amerikai politikusok elszólásai tanúsítják, hogy a 2013. novemberben kezdődött Majdan téri tüntetésekben, Viktor Janukovics akkori – törvényesen megválasztott − ukrán elnök erőszakos megbuktatásában és a későbbi folyamatok irányításában nyakig benne volt az USA. Ezekről a tényekről is beszélni kell, hogy megértsük az orosz „különleges katonai művelet” kiprovokálásának előzményeit.

Ursula von der Leyennek felróható, hogy kijelentette: az EU háborúban áll Oroszországgal,

miközben soha nem kérte ki erről (se) az uniós polgárok véleményét. Arra se volt kíváncsi, hogy egyetértenek-e az oroszellenes szankciók bevezetésével, lemondanak-e az olcsó orosz energiáról, s akarnak-e többszörös energiaszámlákat kapni.

Ursula asszonynak az illegális migráció elősegítése vonatkozásában is jelentős a felelőssége,

de nem csak a migránsügyek terhelik a számláját. Egy biztos, Magyar Péter és a mamelukjai sikerként fogják elkönyvelni, ha a globalisták némelyike Budapestre látogat, de ez legyen az ő örömük.

− Zelenszkijnek több esze van, mint a meghívónak − állapította meg Orbán Viktor, amikor kiderült, az ukrán elnök nem kíván Budapesten a 70 évvel ezelőtti szabadságharcra emlékezni. Zelenszkij meghívása miért volt eleve abszurd?

− Nagyon rossz ötlet volt, és nem csak azért, mert a szabadságharc leverésében –

szovjet katonákként − ukránok is részt vettek.

Nemrég írtam a Magyar Nemzetben arról, hogy miért nem lehet párhuzamot vonni az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, illetve az ukrajnai háború között. Változtak az idők, de a lényeg az, hogy a szovjet tankok ellen kézi lőfegyverekkel, benzines palackokkal harcoló magyar forradalmárok

nem is álmodhattak olyan elképesztő mértékű katonai, illetve pénzügyi támogatásról, mint manapság, a szintén hősiesen harcoló ukránok.

A pesti srácok ezerszer rosszabb esélyekkel harcoltak a betolakodókkal szemben, mint az ukrán fegyveresek napjainkban. Segítségként mindössze a Szabad Európa Rádió kitartásra buzdító üzeneteit kapták, valamint nyugati szimpátiatüntetéseket és az Egyesült Államokból egy elnöki beszédet. Az USA annak idején ugyanúgy elítélte a szovjet agressziót, mint most az oroszok Ukrajna elleni háborúját.

Eisenhower elnök 1956. október végén − elnökválasztási beszédében − a magyar nép hősiessége iránti csodálatának adott hangot,

csakhogy kijelentette, hogy az új magyar kormányt nem tekinti potenciális szövetségesének. Hruscsov értett a szóból, és nyugodtan parancsot adott a szovjet haderőnek Magyarország megszállására.

− Az ötvenéves évfordulón gumitöltényes tömegbe lövetés történt a magyarok fővárosában. Lesz-e polgárverés a hetvenedik évfordulón is?

− Le kell szögeznem, hogy ötvenhat szellemisége a nemzetben és kereszténységben hívő és gondolkodó patrióták meggyőződéséhez áll közel,

nem pedig a birodalmi alárendeltséget, a valamiféle nemzetköziséget elfogadó liberálisokéhoz.

Nagyon bízom abban, hogy a provokatív szándékkal meghívott, globalista felfogású politikusok jelenléte ellenére nyugodt és kulturált módon emlékezünk ötvenhatos hőseinkre.
Remélem, hogy

a politikailag túlfűtött tiszás kormányfő is visszafogja magát,

és nem arra használja az ünnepet, hogy az ellenfeleit pocskondiázza, mert az ilyen magatartás kiválthatja az atrocitásokhoz vezető indulatokat. Sok múlik azon, hogy ezúttal tud-e uralkodni magán. Reménykedjünk.

 

Címkép: Az 56-os szabadságharcosok jellemző öltözködése a Kossuth téren lévő In Memoriam 1956 október 25. emlékhelyen - Molnár Pál felvétele

Podcast