Dél-Erdély magyar kincsei
Dél-Erdélyt a világhálós lexikon szerint északról a Maros és a Nagy-Küküllő völgye, keletről a Székelyföld határolja, délről és nyugatról pedig a Déli-Kárpátok vonulata zárja közre. Jelentékeny város Déva, Vajdahunyad, Gyulafehérvár, Nagyszeben, Fogaras, Segesvár. Hunyad és Fehér megye, valamint a Barcaság foglalja el tájait, Dél-Erdélyt a magyarság az Árpád-kor óta lakja. Itt született számos Hunyadi, Gyulafehérváron Bolyai János, Pankotán Asbóth Oszkár, Brassóban Áprily (Jékely) Lajos, Lugoson Lugosi Béla, Aradon inaskodott Munkácsi Mihály.
Boltíves csarnok a lovagvárban.
Petőfi szobra a vajdahunyadi református templom udvarában.
A piski csata emlékműve. Valaha a városközpontban állt. Mára a város szélére, egy fogadó udvarába szorult.
A piski fogadó - felújítás alatt. Hajdanán Bem és Petőfi is járt benne.
Egykoron Petőfi is megfordult e falak közt.
A gyulafehérvári magyar főszékesegyház tornya. Valaha Hunyadi is, Balassi is, Báthori István is imádkozott a templomban.
Három Hunyadi szarkofágja a magyar katedrális oldalfalánál.
Oldalkápolnában a magyarok nagyasszonya.
Az ezeréves magyar templom oszlopfői.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem négy évszázada akadémiát alapított Gyulafehérvárt. Szobrának - melyet Deák Árpád nagyváradi művész alkotott - egy tér sarkán szorítottak helyet.
A Gyulai-kastély Marosnémeti mellett: itt szállt meg a Szent György Lovagrend művészeti tagozata szeptemberi csillagtúráján.
Címkép: Vajdahunyad vára - Molnár Pál felvételei
