Gödöllő

"Gedeljo" - így mondta ki a város nevét a szovjet katonai teherautó-sofőr, aki még autóstopost is kész volt fölvenni a megszállás idejében. Többféle neve volt a településnek, a Gödöllő elnevezést 1868-ban nyerte el. Még a Grassalkovichok építtették a palota nagyrészét, a család kihalta után a magyar állam vette meg, s bocsátotta a bécsi királyi család rendelkezésére. A kommunizmus évtizedei alatt a megszálló sereg kaszárnyájaként szolgáltak a nemes épületek. A sereg teherautó-sofőrje a laktanya kapujához érve s az autóstopostól búcsúzva már hibátlanul mondta ki a városnevet: Gödöllő. 

 

 

Hivatalosan 32 ezren, az agglomerációval hatvanezren lakják a cserhátvidéki települést és térségét.

 

A város életét pezsdítette az M3-as autópálya, amely 1978-ban érte el a Domonyvölgyet. 

 

A szocialista iparosítás emelte a város gazdasági jelentőségét.

 

Az építészeti szépségek a Grassalkovich-időkből valók.

 

Egykoron a tervezett Bécs-Budapest 1995, majd az álmodott Budapest 1996 világkiállítás megrendezéséhez is helyszínt óhajtott nyitni a városvezetőség.

 

Hazánk eddigi egyetlen jó köztársasági elnöke, Mádl Ferenc 2007 májusában avatta fel a Világbéke Gongot, amelyet Indonézia ajándékozott hazánknak. 

 

A Világbéke Gong avatása közben megszólalt a közeli református templom harangja is, a hangok ötvözete jól érzékeltette a távoli kultúrák mély közös nemességét. 

 

A XX. század elején a szecesszió hazai központjaként fénylett a gödöllői művésztelep, és a város mind a mai napig vonzza a képzőművészeket. 

 

"Egészélet szigeteként" is aposztrofálták a művésztelepet, többen családjukkal együtt a Haraszt falurészbe költöztek.

 

2011 első felében adtuk először az EU-elnökséget, akkor a kiemelt informális miniszteri találkozóknak szolgáltatta helyszínét a Gödöllői Királyi Palota.

 

. 

Az EU-elökségre felújított palotarészek az utóbbi másfél évtizedben elit rendezvényeken fogadják a kiválóságokat. 

 

Barokk szépségekre nyílik az ajtó...

 

A ló, amelyet nem ajándékoztunk a brit királyi családnak, a palota lovardája mellett ágaskodik.

 

Cikkünk szerzője, Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke és a várost 36 éve vezető dr. Gémesi György polgármester a királyi palota lovardájában - Egressy Rita felvétele

 

A Mária-oszlopot Martin Vögerl osztrák művész barokk stílusban alkotta, az elemi csapások elkerülését kérték a Magyarok Nagyasszonyának hívei a Szabadság téren fölmagasodó szobor révén az istenségtől.