KDNP-frakció: Baka András bosszút akar állni a Fideszen

A Fidesszel szembeni bosszúállással vádolta meg a KDNP frakcióvezetője az államfői posztra a Tisza képviselőcsoportja által jelölt Baka Andrást, szombaton a Facebookon.

"Mi az azonos Magyar Péterben és Baka Andrásban? Hogy

mindketten bosszút akarnak állni a Fideszen.

Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence.

Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim.

Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy

bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani,

holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság.

Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon".

A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy

olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

Baka András jelölésével kapcsolatban arról is írt: "a széles körű társadalmi egyeztetés lebonyolítható volt a vasárnapi családi ebédlőasztalnál", hiszen Magyar Péter édesanyja 2012. és 2020. között együtt dolgozott Baka Andrással a Kúrián.

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

Baka Andrást 2009-ben választotta az Országgyűlés hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökének, majd 2011. december 31-én elnöki megbízatása megszűnt a 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvény átmeneti rendelkezései alapján. (A Legfelsőbb Bíróság jogutódja a Kúria lett, elvált egymástól a Kúria és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye, a megszüntetett OIT elnökének igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez kerültek.) A mindkét tisztet ellátó, az igazságügyi reformot bíráló Baka kúriai elnöki megválaszthatóságát azzal zárták ki, hogy a hivatal betöltéséhez az új törvényi szabályozásban öt év magyarországi bírói gyakorlatot írtak elő.

Az alkotmányerejű törvénykezés nem tette lehetővé, hogy a volt főbíró bíróság előtt keressen jogorvoslatot, ezért

a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult.

Az EJEB 2014. májusi elsőfokú és 2016. júniusi másodfokú, jogerős ítéletében is elmarasztalta Magyarországot, ítéletében kimondta, hogy a magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát.

A volt főbírót az ítélet szerint

emberi jogi jogsérelem érte azzal is, ahogyan - jogszabály meghozatalával - idő előtt elmozdították állásából.

Baka András a Kúria tanácsvezető bírájaként dolgozott elmozdítása után.

Címkép: Az Igazságügyi Palota - wikipedia