Keresztények elleni támadások

Még néhány évvel ezelőtt is kizárólag Németországból, Franciaországból és az Egyesült Királyságból érkeztek hozzánk hírek olyan iszlamistákról, akik „Allahu Akbar” kiáltással támadtak keresztényekre. Az elmúlt hónapok megmutatták, hogy ez a jelenség immár Lengyelországot is elérte. Nemrégiben jogi védelmet biztosítottunk egy lublini mentőnek, aki egy kazahsztáni muszlim férfinak nyújtott segítséget. A beteg addig viselkedett nyugodtan, amíg észre nem vette, hogy a mentős nyakában kereszttel díszített medál lóg. Ekkor kiabálni kezdett — előbb saját nyelvén, majd oroszul —, trágár szavakkal sértette meg Krisztust,

azt kiáltotta: „Allahu Akbar (Allah a legnagyobb)“, majd ökölcsapást mért a mentős gégéjére,

súlyos belső sérüléseket okozva neki. Az Ordo Iuris Intézet jogászai képviselik a sértettet, és a bíróságon szigorú büntetést, valamint az elkövető Lengyelországból való kiutasítását fogják kérni. A kazah állampolgárt őrizetbe vették, és jelenleg egy őrzött menekültügyi létesítményben tartózkodik; az ellene emelt vádak között szerepel mind a hatósági közeg elleni támadás, mind pedig az áldozat vallása miatt elkövetett erőszak alkalmazása. Ez lényeges körülmény, mivel

az ügyészség számos hasonló ügyben eddig figyelmen kívül hagyta a keresztények elleni agresszió vallási indítékát.

Nem ez az egyetlen ilyen eset az elmúlt hónapokból. Choszcznóban egy 28 éves férfi egy templom előtt egy idős paphoz lépett, és fejbe ütötte; amikor a sekrestyés a lelkész segítségére sietett, a támadó földre teperte, több ütést mért rá, majd fejbe rúgta. Az elkövetőt a rendőrség őrizetbe vette, és beismerte a bűncselekmény elkövetését. A megtámadott papot képviseljük. Az ügyészség kezdetben csupán rendőri felügyeletet rendelt el a támadóval szemben, a sértettekkel való kapcsolatfelvétel és megközelítés tilalmával, végül azonban előzetes letartóztatás iránti indítványt nyújtott be, amelyet a bíróság jóváhagyott. A

Keresztényellenesség Megfigyelő Központja

keretében Choszcznóban a keresztényellenességnek szentelt találkozót szerveztünk, amelyen a bántalmazott lelkész is részt vett.

Segítséget nyújtunk továbbá egy białystoki plébánia plébánosának is, ahol a templom megszentségtelenítésére került sor. Egy csuklyás férfi betört a templomba, az oltárhoz lépett, piros anyaggal leköpte, letépte róla a keresztet, a szentségtartóhoz vágta, és az Utolsó Vacsorát ábrázoló festmény előtt obszcén mozdulatokat tett. Az elkövetőt őrizetbe vették, jogászaink feladata most az, hogy ügyeljenek arra, hogy a bíróság ne bánjon vele elnézően.

Madonna a Keresztény Múzeumban - Molnár Pál felvétele

 

A negyedik ügy egy 71 éves apácát érint, akit fényes nappal támadtak meg egy bielsk podlaski utcán: egy 26 éves ukrán férfi lépett hozzá, szidalmazta, letépte nyakáról a keresztet, és az úttestre dobta. A szakértők a férfinál pszichés megbetegedést állapítottak meg, ezért a Bielsk Podlaski Kerületi Bíróság — a szakértők és tanúk meghallgatását követően — elrendelte az ügyész által indítványozott ambuláns pszichiátriai kezelést. Igyekszünk elérni, hogy ez Ukrajnában valósuljon meg.

Külön csoportot alkotnak a nyilvános provokációk. Jasłóban az idei Nagy Karácsonyi Segélyzenekar nevű, jótékonysági célú pénzgyűjtésre irányuló rendezvény döntőjén az egyik zenekar tagjai a színpadról

azt kiáltották: „gyújtsátok fel a templomokat, törjétek össze a kereszteket”.

Ebben az ügyben az esemény szemtanúit képviseljük, az ügyészség azonban — bár Waldemar Żurek miniszter kötelezi arra, hogy számos csoporttal szembeni „gyűlöletbeszédet” üldözzön — megszüntette a nyomozást. Mi panaszt nyújtottunk be e döntés ellen. Chałkówban a Baalzagoth death metal együttes fellépése alatt egy keresztet gyújtottak fel. Érdemes megjegyezni, hogy a fesztivált, amelyen ez történt, állami forrásokból finanszírozták; feljelentést tettünk az ügyészségen a bűncselekmény elkövetésének lehetősége miatt. Stargardban pedig a Polgári Koalíció (Koalicja Obywatelska) helyi képviselője, Monika Kirschenstein, a közösségi médiában fényképet tett közzé egy égő pápai keresztről „szép látvány” kommentárral. Képviselőink részt vettek a hit és a vallási jelképek védelmében szervezett felvonuláson, segítettek feljelentést tenni az ügyészségen, a polgármesterhez és a városi tanácshoz pedig petíciót nyújtottunk be a kijelentés elítélése érdekében. Stargard városi tanácsa eddig semmilyen következményt nem vont le a képviselővel szemben.

Mivel az egyedi beavatkozások nem pótolhatják a rendszerszintű megoldásokat, egy nemzeti stratégia tervezetén dolgozunk a keresztényellenesség elleni küzdelemről és nemzetünk keresztény örökségének támogatásáról. Ebben azt szorgalmazzuk, hogy

a keresztényellenesség elleni fellépés az állami politika prioritásaként legyen

elismerve, valamint a „Kereszténység védelmében” (W obronie chrześcijan) elnevezésű állampolgári törvényjavaslat megvalósítását, amelyet 380 ezer lengyel írt alá, és amely lehetővé tenné a vallási érzések megsértésének és a liturgia zavarásának hatékonyabb üldözését. Emellett követeljük egy, a keresztények elleni gyűlölettől motivált bűncselekményeket monitorozó program bevezetését, a vallási ellenségesség által motivált bűncselekmények külön kategóriaként való megjelenítését a rendőrségi statisztikákban, a hatóságok egyértelmű elismerését arról, hogy a

kereszt jelenléte a közterületen összhangban van a Lengyel Köztársaság Alkotmányával,

a vajdák (wojewodowie) felügyeletét a vallási jelképek megjelenítését korlátozó önkormányzati aktusok jogszerűsége felett, a kormányzati megbízotti hivatal létrehozását az üldözött keresztények megsegítésére, valamint a Műemlék-helyreállítási Kormányprogramon (Rządowy Program Odbudowy Zabytków) belül egy külön eljárási útvonal kialakítását a bűncselekmény során megrongált szakrális objektumok számára.

Egyre több plébánia jelzi számunkra a templomi harangok baloldali önkormányzatok általi elhallgattatásának problémáját is. Július végén a bydgoszczi Szentháromság plébánia arról számolt be, hogy „a Bydgoszczi Városi Hivataltól kapott tájékoztatást arról, hogy

templomunk harangjainak el kell hallgatniuk,

mivel túllépik a városi övezetben megengedett zajkibocsátási normákat. Több mint száz éves fennállás és harangozás után csatlakozunk városunk azon templomaihoz, amelyeknek megtiltották e liturgikus jel használatát”. A lengyel bíróságok jelenlegi ítélkezési gyakorlata az ilyen ügyekben nem kedvez azoknak a plébániáknak, amelyek a harangokat a kultusz szempontjából lényeges tárgyakként és Lengyelország történelmi örökségének részeként védelmezik, ezért törvényjavaslatot dolgozunk ki az elhallgattatásukra irányuló kísérletek megállítására.

A keresztényellenesség természetesen nem kizárólag lengyel probléma, ezért nemzetközi fórumokon is fellépünk. Jogi véleményt terjesztettünk az Emberi Jogok Európai Bírósága elé egy spanyol szülők közötti vitában, akik nem értenek egyet lányuk taníttatásával kapcsolatban: az anya világi intézménybe, az apa katolikus iskolába szeretné küldeni a kislányt. A spanyol Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a gyermeknek állami iskolába kell járnia, mint „semlegesebb” környezetbe, az apa pedig fellebbezett e döntés ellen Strasbourgban, azzal vádolva Spanyolországot, hogy jogosulatlanul avatkozott be a családi életbe, vallási alapon hátrányosan megkülönböztette, és nem tartotta tiszteletben azon jogát, hogy lányának saját vallási meggyőződésével összhangban lévő nevelést biztosítson. A benyújtott véleményben rámutattunk, hogy az EJEB ítélkezési gyakorlata szerint az államoknak nincs kötelezettségük a nem vallásos világnézetet előnyben részesíteni a vallásossal szemben, és a szülők közötti konfliktus esetén az intézmények oktatási kínálatának minőségének és magának a gyermeknek a véleményének kell döntőnek lennie, nem pedig annak, hogy melyik iskola állítólag világnézetileg „semlegesebb”. Az ügy precedensértékű, mivel az ítélet befolyásolhatja az egész Európában az olyan válóperes ügyekben hozott bírósági döntéseket, amelyekben az egyik szülő hívő, a másik pedig nem.

Figyelemmel kísérjük a vallásszabadsággal kapcsolatos nemzetközi dokumentumokat is. Kommentárt tettünk közzé az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének határozatáról, amely felhívja a figyelmet a vallás- és lelkiismereti szabadság jelentőségére, valamint az Európában növekvő valláson alapuló megkülönböztetésre és intoleranciára; a dokumentum elítéli a vallás Oroszország általi felhasználását az ukrajnai háború kontextusában, valamint az antiszemitizmus és az iszlamofóbia növekedését, ugyanakkor — amint szakértőink megjegyzik — meglepően kevés figyelmet szentel a kontinensünkön élő keresztények helyzetének.

Fájdalmas Jézus: Hans Memling felbecsülgetetlen értékű XV. századi festménye az esztergomi Keresztény Múzeumban - Molnár Pál felvétele

 

Külön kommentárt készítettünk az Amerikai Egyesült Államokbeli vallásszabadságot fenyegető veszélyekről szóló jelentéstervezethez is, amelyet a Donald Trump elnök által kinevezett Amerikai Nemzetközi Vallásszabadsági Bizottság dolgozott ki. A dokumentum egyebek mellett rámutat azokra az esetekre, amikor

keresztény szülőktől megtagadták a jogot, hogy tiltakozzanak gyermekeik „nemi átmenete” ellen,

és a jelentés nem korlátozódik az amerikai helyzetre, hanem kirívó európai példákat is bemutat: Adam Smith-Connorét, a brit hadsereg veteránjáét és fizioterapeutájáét, akit egy

abortuszklinika előtti néma imádságért ítéltek el,

valamint Päivi Räsänenét, Finnország volt belügyminiszterét, akit a házasság és a szexuális etika keresztény felfogására hivatkozó kijelentéséért ítéltek el. A keresztények elleni gyűlölet-cselekmények európai eseteit a minap általunk vendégül látott amerikai nagyköveti hivatal munkatársai is érdeklődéssel figyelték.

A nyugat-európai országok tapasztalatai azt mutatják, hogy az egymást követő erőszakos cselekményekkel szembeni passzivitás az erőszak és az üldözés fokozódásához vezet — még ott is, ahol a keresztények alkotják a társadalom többségét.

Címkép: Kincs az esztergomi Keresztény Múzeumban - Molnár Pál felvétele