Mozi és pattogatott kukorica: ez a páros korábban elképzelhetetlen volt
Szerző: Gondola
2026. november 13. 12:05
A mozgóképszínházakat, mikor a 20. század elején megnyitottak, a legelőkelőbb helyeknek szánták: drága szőnyegek a padlón, plüss borítású fotelek, elegáns belső terek. Ha egy adag pattogatott kukoricával szerettünk volna belépni, nagy eséllyel ki is kísértek volna minket – annál is inkább, mivel ez az utcai étel a szegényebbek csemegéje volt, ami csak koszt és rendetlenséget okozott volna a patinás épületben.
Aztán megérkeztek a hangosfilmek és a nagy gazdasági világválság. Az embereknek nem volt pénzük drága szórakozásra, de a mozi olcsó menedéket nyújtott a valóság elől, a pattogatott kukorica pedig olyan élvezet volt, amit bárki megengedhetett magának (kb. 5-10 centért). A mozik elé független utcai árusok települtek a gurulós gőzgépeikkel, és a nézők titokban csempészték be a kabátjuk alatt a ropogtatnivalót.
A filmszínházak tulajdonosai hamar rájöttek, hogy hatalmas üzletet szalasztanak el, és a csőd szélén állva beadták a derekukat: először bérleti díjat kértek az árusoktól, majd beépítették a saját büféiket az előterekben. A popcorn elképesztő haszonkulcsa végül konkrétan megmentette a moziipart a gazdasági összeomlástól.
Hát nem különös? Pattogatott kukorica nélkül talán nem volna mozi, legalábbis nem abban a formában, ahogy ma ismerjük.
Címkék:
