Százéves az esztergomi Balassa Bálint Társaság

"A társaság működése elé városunk intelligens közönsége nagy várakozással tekint" - adta hírül az Esztergom és Vidéke 1926 novemberében. Ezt idézték pénteken a Régi Vármegyeháza dísztermében a széksorokat megtöltő magyar értelmiségiek. A vármegyei jogú város polgármestere, Hernádi Ádám köszöntötte az ünneplőket, érzékeltetve, hogy a Balassa Bálint Társaságnak (BBT) mind a mai napig meghatározó szerepe van Esztergom művelődési életében.

Dr. Prokopp Mária művészettörténész professzor, a Társaság elnöke lelkes beszédben köszönte meg az együttműködők széles táborának, hogy

a civil szervezet mind a mai napig értékeket hoz létre, és erősíti a város szellemi kisugárzását a térségben a Dunától északra is. 

Bánhidy Vajk, a BBT elnökségi tagja, a Szent Antal Ferences Gimnázium igazgatója a 101 éves múltő Annales Strigonienses folyóiratra hívta fel a figyelmet, ez a folyóirat fordulatos sorsot élt át, amikor lehetett, újjá születetet, s jelenleg is maradandó értékeket őriz.

 

Balassa Bálint portréja a Régi Vármegyeháza dísztermében a tanácskozáson - Gondola 

Dr. Korencsi Antal, a BBT elmnökségi tagja "Múltakból lelkedző jövőt tágító szépség" cmmel taglalta a Társaság történetét. Kiemelte az egyokir neves értelmiségiek erősítő szerepét, a helytörténet nagyságainak beteljesített küldetését.

Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke, a BBT tagja A Balassa-kultuszt elevenítő művészek címmel tartott előadást, megnevezve azokat az alkotókat, akik az elmúlt három évtizedben a műfordításban, a zenében, az előadóművészetben, a filmben eredetii alkotásokkal gazdagították a magyar irodalmi hagyományt (az előadás teljes szövege alább).,

G. Tóth Franciska, a Balassa Bálint Múzeum irodalomtörténésze Babits Mihály Esztergomnban címmel tartott ismeretést, érzékeltetve, hogy

a XX. század első felének nagy irodalmi alakja hogyan élénkítette meg Esztergom kulturális életét.

Henryk Glebocki történész professzor, a krakkói Jagelló Egyetem tanára a 280 éves született, 240 éve meghalt Benyovszki Móric Ághoston életpályáját elemezte globális perspektívából. A magyar világutazó kalandos életét Jókai Mór dolgozta fel magyarul, a lengyelek számára pedig Julisz Slowacki romantikus költő énekelte meg.

A tanácskozáson bemutatták az Esztergom évlapjai - 100 éves a Balassa Bálint Társaság 2026. című kömnvyvet- A kötetet Porokopp Mária professzor szerkesztette, és - vele együtt - tizenöt magyar értelmiségi írta.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                

 

Balassa Bálint esztergomi szobra, Dózsa Farkas András alkotta 1938-ban - Gondola

A tanácskozáson a Balassi Bálint-emlékkard nemzetközi irodalmi díjat alapító és azt harminc éve szervező Molnár Pál A Balassa-kultuszt elevenítő művészek címmel a következőket  mondta el.

Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed al Naggar - egy arab nevet mondtam ki. Abdallah nemcsak azért került ezen ismertetés élére, mert az idén megjelent Balassi-kard lexikon – Az első harminc év című könyvemben is ő szerepel az első szócikkben, hanem azért is, mert

tömeghatását tekintve valószínűleg ő a legeredményesebb a Balassa-kultusz elevenítésében.

Tőle tudom, hogy földgolyónkon 450 millió arab él, és mivel mi magyarok jó esetben 15 millióan vagyunk, Abdallah meglehetősen széles közönség előtt nyitotta ki a XVI. századi költőóriás művészetét akkor, amikor 29 Balassa-verset lefordított, és közzé tett a Szavak ösvényein című kétnyelvű kötetben, melyet – szerkesztésemben – a Kairosz Kiadót bocsátott közre néhány évvel ezelőtt. Abdallah miután átvette Budapesten a Balassi Bálint-emlékkardot, több mint ötven kötetet vitt magával Kairóba, hogy ott egyetemeknek, könyvtáraknak, szerkesztőségeknek ajándékozza őket. Balassa Bálint kairói jelenléte tehát közelít az elfogadható szinthez.

Sokat tett a Balassa-kultusz globális terjesztéséért Peter V. Czipott, azaz Czipott Péter, aki ugyan már Los Angelesben született, ám szülei hazánkból vándoroltak ki Kaliforniába, gyermeküket tehát tökéletes magyar nyelvtudással ajándékozták meg. Péter számos versfordítást tett közzé a londoni Alma kiadónál, s mivel mindkét nyelvet anyanyelvi szinten tudja, a legalkalmasabb a Balassi-fordításra. Kétnyelvű kötete – ugyancsak szerkesztésemben – a Toll és szablya címmel úgyszintén a Kairosz kiadásában jelent meg.

Hasonló előnnyel rendelkezik Farkas Endre György, akit nyolcéves korában, 1956-ban vittek ki szülei Kanadába, akkor egy szót sem tudott angolul. Utóbb azonban úgy megtanult, hogy kilenc Balassa-költeményt ültetett át Erzsébet-kori angol nyelvre. A Balassi-kard átvételét hazatérésnek értékelte 2025-ben a papi szeminárium dísztermében. Az ő kötete Balassi címmel magánkiadásban látott napvilágot.

A költőóriás kultuszát azóta Montrealban eleveníti.

És sorolhatjuk tovább a Balassa-kultuszt elevenítő műfordítók nevét a tokiói Harada Kijomitól az ankarai Dursun Ayanon, a moszkvai Jurij Guszeven, a római Armando Nuzzón, a párizsi Jean-Luc Moreau-n, a Sao Paulo-i Nelson Ascheron, a kinshasai Gabrial Zanmaku Olmebén a Melbourne-i Ross Gillettig. Lengyel barátainknak hívom fel a figyelmét, hogy Tereza Worowska 2003-ban vehette át a Balassi-kardot, ő volt az első hölgy, aki szablyát kapott. És további bolgár, finn, cseh, észt, örmény, mongol, román, macedón kiválóságot említhetnénk, ők is anyanyelvükre ültették át a költőóriás verseit a Balassi-kard elnyeréséért.

Az oszét Muzafer Dzaszohtit azért mondom külön, mert a kard szó az ő nyelvükből jött a magyarba. Náluk, ennek a jászokkal rokon, tehát ugyancsak perzsiai gyökerű népnek, azaz az oszétnek a nyelvében bicskát jelent.

Ők, ezek az immár mind az öt kontinenst megjelenítő külföldi műfordítók tették világhírűvé az utóbbi harminc évben a magyar Balassa Bálintot azért, hogy eljöhessenek a magyarok fővárosába, és Bálint napján átvehessék, majd a közönség előtt kivonhassák és megcsókolhassák a Balassi Bálint-emlékkardot.
Tették világhírűvé, mondtam, de jelen időben is, Isten segedelmével talán jövőidőben is fogalmazhatok. Most egy dél-koreai professzor asszony szépítgeti

Balassa-fordításait Szöulban, hogy bő két hónap múlva Budapestre utazhasson, és kinyújthassa kezét a szablyáért.

És a harminc eddig kitüntetett magyar költőre is rá kell iránytani a figyelem fénykörét az első Tóth Bálinttól az idén felkardozott Bozók Ferenc papköltőig. Az egyik Balassa-kardos, azaz kardtárs poéta Esztergomi apokrif címmel írt gyönyörű Balassát megelevenítő verset még a kilencvenes évek elején. Nagy Gáspár már egy másik dimenzióból figyeli ezt a tanácskozást, az ő költeményét idézem talán a leggyakrabban. Amikor valahol azt kell mondanom vagy írnom, hogy Balassa meghalt, akkor Nagygazsi szavait parafrazálva mondom:

Balassa angyalok kürtszaván az Úr táborába megtért.

A XVI. századi Balassa Bálint – azért mondom így, mert a reneszánsz költő után volt egy XVII. századi kiváló barokk költő is, akit szintén Balassa Bálintnak hívtak –, nos a reneszánsz Balassa dallamra, ad notam írta költeményeinek nagy részét. Ezért a Balassi Bálint-emlékkard összekapcsolta az irodalmat a zenével. Számos fiatal magyar zeneszerző egy-egy Balassa-verset kiválasztva és megzenésítve kórusművet szerzett a kardceremóniákra, és ott ősbemutatóként hangzottak el műveik.

Ezek a zeneművészek is hatásosan elevenítették a Balassa-kultuszt.

Az első, akkor már csak lélekben fiatal művész Balassa Sándor volt. Ő az alkotásának elismeréseként járó, Rieger Tibor, M. S. mester-díjas, Kossuth-díjas szobrászművész által formált Balassa-érmet itt, Esztergomban, a Ferences-templomban vette át 2010 februárjában az akkor tartott kardszentelő Balassa-misén Kiss-Rigó László püspök úrtól.

 

A Ferences-templom, a 2010. évi kardszentelő Balassi-mise színhelye - Gondola

Egy nappal később a budai Gellért szálló gobelintermében az Esztergomi Balassa Bálint Vegyeskar adta elő művét a legendás, Balassát szintén csodáló Reményi Károly vezényletével.

Bánkövi Gyula Bartók-Pásztory-díjas, Erkel-díjas zeneszerzővel kell folytatnom, már csak azért is, mert a többi zeneszerzővel ő, akivel egyébként a rádióban dolgoztunk együtt, nos ő, ez a ma már hatvanéves művész hozott kapcsolatba. Ő maga a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát zeneszerzés szakon végezte, majd a Zeneakadémián zenei rendezést tanult. A Gellért szálló gobelintermében 2015-ben tartott kardceremónián mutatta be a Törökbálinti Cantabile Kórus a Balass-sálom című kórusművét, kirobbanó sikerrel, ez utóbbiban neki kórustagként is érdeme volt, mert az énekkarban ő is ott énekelt. Kit egy szép leány nevére szerzett – nótája az Régi siralmas. Ezt a Balassi-verset is megzenésítette, ezt már a Magyar Rádió Énekkarának kamarakórusa adta elő a 2019. évi kardceremónián. Majd 2023-ban újfent művet alkotott Agonia Balassiana címmel. Ezt a Nagy Gáspár-versre szerzett zeneművet később esztergomi rendezvényeken is bemutatták.

Beischer Matyó Tamás Siklóson született zenei kiválóság, ő a Liszt Ferenc Zeneművészeti – akkor már – Egyetemre járt, először karvezetői szakra, majd zeneszerzői szakra is. Akadémiai pályázatra készült

Szép magyar komédia című lírai operája öt felvonásban Balassa Bálint drámája nyomán.

A 2018. évi kardceremónián Vidám vitézi ének című művét a Törökbálinti Cantabile Kórus adta elő Vékey Mariann vezényletével.

És sorolhatom a további kiváló fiatal zeneszerzőket Kecskés D. Balázstól Horváth Bálinton, Koltay Gergelyen, Kovács Zoltánon, át Virágh András Gáborig, mindnyájan egy-egy kiváló művel gazdagították, frissítették a Balassa-kultuszt.

 

A Magyar Sion - Gondola

Maradva a zenénél: Kaláka együttes. Ez az 57 éves múltú, Európa-szerte ismert és kiemelten kedvelt együttes 2011-ben jött el a kardceremóniára, majdnem természetesen ők is Nagy Gáspár Esztergomi apokrif című költeményét öltöztették dallamba és adták elő nagy sikerrel.

Misztrál együttes. Ez az immár Kossuth-díjas zenekar félig-meddig hivatalosan is része az európai Balassa-folyamatnak. Az együttes is, miként a Balassi Bálint-emlékkard, 1997-ben rajtolt, de öt évig egymástól függetlenül fejlődtek. A nyolcvanas évek elején indult az együttműködés, és ennek volt hozama a 2004-ben megjelent Balassa-nagylemez, amely Mezőn széllel járók címmel aratott sikert. Balassa-emlékérmet is kaptak: ezt a Herminamezői Szentlélek Plébániatemplomban vehették át a 2008. évi, első kardszentelő Balassa-mise alkalmával. Emlékezetes föllépésük fűződik a bécsi Stephansdomhoz: 2013-ban 900 hívő jelenlétében eleveníthették föl Balassa verssorait a kardszentelő misén, akkor felvidéki művészek, az ottani magyar pedagógusok kórusának lelkes tagjai is szerepeltek. A kialakult szabály az, hogy a Misztrál együttes minden ötödik kardceremónián szerepel, így az idén Bálint napján is jelen voltak a Központi Papnevelő Intézet dísztermében: Egy megújítással éltek: záró zeneszámként nem Balassi versét és saját művüket, hanem

Lancsics Bonifác költeményét, a Boldogasszony anyánk című egyházi éneket, korábbi himnuszunkat adták elő.

A felvidéki Ghymes együttes még 1983-ban a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán alakult, két oszlopa a két Szarka fivér, Gyula és Tamás. Működésüket átjárja a végváriság hangulata. 2008-ban a Gellért szálló gobelintermében tartott kardceremónián Szarka Gyula énekelt Balassa-strófákat.

A Haydn Barytontrió az utóbbi években bocsátkozott az európai Balassa-folyamatba, a hármasból két kiváló zenész gyöngyösi születésű, miként a díj alapítója, szervezője, vagyis szerénységem is az. Ez a különleges zenekar az egykori pompakedvelő Esterházy udvar muzsikáját eleveníti föl.

Az utóbbi több mint fél évtizedben a kardceremónia szavalói esztergomiak. Az Esztergomi Színjátszókör 2006-ban egy diákszínkör fejlesztésével lendült működésbe Erősné Vörös Viktória magyar-történelem tanár vezetésével. Voltaire- és Shakespeare-darabot is előadtak, megfordultak a Szent Korona örök tartományaiban a mostani államhatáron túl is. A 2010-es évek végén bocsátkoztak az európai Balassa-folyamatba, diákszavalók adták elő a kardceremóniákon Balassa Bálint egy-egy költeményét és az adott évben kitüntetett költő kiválasztott versét. A színjátszókör kiváló, valószínűleg nagy jövő előtt álló művésze Varga Zsombor. Előadásmódja kiemelkedik a szöveg értelmének pontos közvetítésével, a metrum és a prozódia hű betartásával, valamint az érzelmi árnyalatok hiteles megjelenítésével. Munkásságával hozzájárul a magyar irodalmi hagyományok népszerűsítéshez, így a Balassa-kultusz gazdagításához.

Az Esztergomi Színjátszókör előtt neves művészek is szavaltak a kardceremóniákon: Sinkovits Imre, Raksányi Gellért, Császár Angela, Blaskó Péter, Botár Endre, Gyulay Zsuzsanna, Kakasy Dóra, Lőte Attila és a többiek.

Képzőművészeti alkotások is kirajzolódnak a Balassa-kultusz körül. A Balassa-érem Rieger Tibor M. S. mester-díjas, Kossuth-díjas szobrász alkotása. Ezt a medált először 2010-ben az esztergomi Szent Anna-templomban vehették át azok, összesen tizenketten, akik addig érdemi munkát végeztek a Balassa-kard ügyében. Ezt az érmet a kiváló professzor asszony, Prokopp Mária is átvette 2018-ban az akkori kardceremónián. Rieger Tibor a legnagyobb kortárs szobrászok egyike, a legjobb alkotásait is lehetetlen felsorolni, ám

a Mindszenty-szobrokat meg kell említeni: Fatimában is, Mariazellben is, Bécsben is áll a pírmás érsekről készült remeke.

Bronz mellszobrot alkotott Balassa Bálintról Mihály Gábor Kossuth-díjas szobrászművész. Ezt a büsztöt 2017-ben Bonyhádon, a Szeplőtelen fogantatás-templomban áldotta meg Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök úr.

 

 

A magyarokat lélekkel megkeresztelő Szent László.

Pár nappal később a kardceremónián csodálhatták meg irodalombarátok az alkotást a Gellért szálló gobelintermében. Többen mondták: a szobor annyira illett a helyhez, hogy azt hitték, mindig is ott állt. Mihály Gábornak több mint 200 szobra magasodik szerte az országban, ám Ázsiában és Észak-Amerikában is jelen vannak bronz alakjai. A leghíresebb szobra minden bizonnyal

a Lausanne-i Olimpia parkban megcsodálható Kerékpárosok című alkotása: ebben a biciklik kerekei az olimpiai öt karikát mintázzák.

„Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, amely az Isten beszéde” – írta az efézusbeliekhez Szent Pál. A Szentírásban több helyen – már a Teremtés Könyvében is – felfénylik a kard, és a különböző mítoszokban is dereng a kovácsolt penge. Fazekas József, a Balassi-kardok kovácsa ugyan nem tartja magát művésznek, ám szablyái robusztus üzenetet hordoznak. Aki kézbe veszi, tudja, műalkotás ez, noha nem díszkard. Ihlető erejű, hiszen több Balassi-kardos költő később verset írt hozzá.

Iparművészeti alkotás. Aki ujjai közé fogja a Balassi-kardokkal járó oklevelet, tudja, érzi, hogy ezek műalkotások a maguk nemében. Merített papír – ez a kínai múltból elővarázsolt anyag sugallja, hogy az azt létrehozó nyomdamérnök – mert Vincze László szentendrei mester végzettsége és első foglalkozása az – mély tudással rendelkezik. Betűkészlete és a betűk elhelyezése egyértelműen művészi érzékről árulkodik. Ezek a diplomák méltók Balassa kultuszához.
Vitézek közt ülvén kedvem ellen sincsen jó borral teli pohár – vallotta Balassa. Ez a verssor is mutatja, hogy a borművészet rokon a költészettel, legalábbis nem haragosai egymásnak. A Balassi-kard borseregszemlék – melyekből eddig 21 tartatott -, a borászok világába juttatják el a Balassa-kultuszt. Tokajtól Sopronig, Egertől Villányig sok borművész megismerte a költő egykori kívánságát: Jó Borokkal töltett aranyos pohárok járjanak mi közöttünk.

A filmművészet vásznán Puszt Tibor Szkíta Aranyszarvas-díjas filmrendező arca fénylik fel. Ő a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1985-ben diplomázott. Dokumentumfilmeket, tévésorozatokat alkotott. Első játékfilmjét A gólyák mindig visszatérnek címmel készítette el, ezt több nemzetközi filmfesztiválon díjazták. Imre filmje, Ibrinkó, Bedobozolt kacatok címmel sorakoznak alkotásai. Portréfilmet munkált ki Csurka Istvánról, Nyírő Józsefről, producerként működött az Isten hátrafelé megy című Jancsó Miklós-filmben. 2004-ben Kardtársak címmel dokumentumfilmet formált – Gál Anasztázia társalkotóval – a Balassi Bálint-emlékkardról, a művet városi televíziók tárták közönség elé.

Az űrhajózás nem sorolható a művészetek közé. Ám olyan űrhajós tábornok, aki közönség elé áll jelentős irodalmi ügyben, mindenképp megérdemli a művészetpártolók figyelmét is. Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós volt az, aki a másik Farkasnak, a kanadai Farkas Endre Györgynek nyújtotta át a Balassi-kardot 2025 február 14-én a Központi Papnevelő Intézet dísztermében. Így talán elmondható, hogy a Balassa-kultusz az öt földi kontinens után – ha jelképesen is –

a világűrt is meghódította.

Címkép: A Régi Vármegyeháza - Gondola