A Fehéroroszországban tartózkodó orosz katonák száma nagyjából négyezerre csökkent – közölte az Ukrán Állambiztonsági Szolgálat szóvivője a vg.hu cikke szerint. Andrij Demcsenko hozzátette: a csapatkivonás oka az lehet, hogy a gyakorlaton vagy kiképzésen átesett katonákat visszaszállítják Oroszországba, mert onnan vezénylik majd őket az ukrán frontra.
A szóvivő arról is beszélt, hogy a fehérorosz fenyegetés miatt folytatják a közös határszakasz védelmének megerősítését. Ennek érdekében az ukrán állam lefoglal minden magántulajdonban lévő területet a fehérorosz és az orosz határszakaszon. Az államosítás a határtól számított legfeljebb két kilométeres területre vonatkozik. A lefoglalt földek az ukrán Állami Határőrséghez kerülnek, hogy ezeket a területeken megerősíthessék az ország védelmét.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
