Leendő NATO-főtitkár: Rutte megfelel a magyar érdekeknek
2024. június 18. 22:07
Magyarország kész támogatni Mark Rutte távozó holland miniszterelnök jelölését a NATO főtitkári posztjára annak a fogadalmának a fényében, hogy teljes mértékben támogatja azt a megállapodást, amely szerint magyar állomány nem vesz részt a NATO ukrajnai tevékenységében és ezek támogatására sem fordítanak magyar forrásokat - írta az X portálon Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő üzenetében felidézte, hogy a múlt heti európai parlamenti választásokat követően, ahol a magyarok többsége a béke mellett szavazott, fontos megállapodásra jutottak Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral.
"Megállapodtunk abban, hogy magyar állomány nem vesz részt a NATO ukrajnai tevékenységében és ezek támogatására sem fordítanak magyar forrásokat" - fogalmazott bejegyzésében Orbán Viktor. Hozzátette: a következő lépés ezen a héten annak biztosítása volt, hogy ez a megállapodás kiállja az idő próbáját.
"A tegnapi brüsszeli találkozó után Mark Rutte miniszterelnök megerősítette, hogy teljes mértékben támogatja a megállapodást, és továbbra is ezt fogja tenni, amennyiben ő lesz a NATO következő főtitkára. Fogadalmának fényében Magyarország kész támogatni Rutte miniszterelnököt a NATO-főtitkári posztra" - közölte a kormányfő.
Mark Rutte arról is biztosította a magyar kormányfőt, hogy NATO-főtitkárként az lesz a célja: minden szövetségest azonos szintű megértéssel és tisztelettel kezeljen.
Az X bejegyzésben olvasható Mark Rutte Orbán Viktornak mindezekről kedden írt levele is.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
