Izraelben tömegtüntetéseken követeltek túszalkut és kormányváltást
2024. június 23. 09:40
Izraelben szombaton este hetven helyszínen követeltek túszalkut, fegyverszünetet és kormányváltást a tömegtüntetéseken részt vevők.
Tel-Avivban az október 7-i Hamász terrortámadás óta a legnagyobb tüntetésen, - melyen a szervezők becslése szerint százötvenezren voltak,- beszédet mondott Juvál Diszkin, a Sin Bet belbiztonsági szolgálat volt főnöke és David Grossman, Izrael legismertebb kortárs írója.
A Sin Betet 2005 és 2011 között vezető Diszkin Benjamin Netanjahut többször is Izrael történelme legrosszabb, bukott miniszterelnökének nevezte, és a választások lehető legkorábbi kiírását követelte.
"Sok hétig elutasítottam a kérést, hogy csatlakozzak a tiltakozásokhoz. Valami mélyen bennem azt súgta, hogy még nem jött el az ideje, hogy talán nem helyes kormányt váltani egy háború alatt, és az egység volt a legfontosabb" - mondta Diszkin.
"De mindennap megdöbbent a kormány hasznavehetetlensége, a háború sikertelen irányítása, a teljes győzelem hazugsága, a felelősség teljes kijátszása, a stratégiai kapcsolataink tönkretétele az Egyesült Államokkal, és talán mindenekelőtt az, hogy elmulasztottunk minden lehetőséget, hogy visszahozzuk elrabolt testvéreinket, akik továbbra is a Hamász fogságában sínylődnek Gázában" - hangsúlyozta Diszkin.
Grossman, Izrael legrangosabb Izrael-díjának, és számos nemzetközi elismerésnek birtokosa felszólította az izraelieket, hogy tüntetésekkel töltsék meg az utcákat és harcoljanak hazájukért.
"Van kiért és van miért harcolni. Ilyen ajándékot az élettől soha többé nem kapunk. Itt az ideje, hogy felkeljünk, éljünk, leszünk, vagy nem leszünk népként, emberként élni, vagy nem lenni. Minden egy hajszálon múlik" - olvasta Izrael sorsáért, a nemzethalál lehetősége miatt aggódó sorait a Hamász elleni háború kétszázhatvanadik napján, amikor egyre jobban fenyeget a háború Észak-Izraelben is. A tüntetésen ezrek ünnepelték az egyik fogságba hurcolt túsz, Naama Levy huszadik születésnapját.
A nagygyűlés befejeztével több tüntető gumiabroncsokat égetve elzárta az utat. Lovas rendőrökkel oszlatták őket, a videók tanúsága szerint a rendőrök a tömegbe lovagoltak, és fellökték a demonstrálókat, a tüntetők pedig megpróbálták megvédeni a földre kerülteket, köztük az egyik tévécsatornának az eseményről beszámoló riporternőjét. A rendőrség szóvivője később elnézést kért.
A rendőrök megtisztították az utat és letartóztattak három tiltakozót.
Izraelben már hónapok óta minden szombat este utcára vonulnak a tüntetők a kormány ellen, amely szerintük sikertelenül vezeti a háborút, és nem tesz eleget a túszalkuért. A harcok tavaly október 7-én kezdődtek, amikor a Hamász terrorszervezet fegyveresek ezreivel betört a Gázai övezet környékének izraeli településeire, ahol megöltek 1200 és túszul ejtettek 251 embert, akik közül 120-an jelenleg is a Gázai övezetben vannak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.