Az Európai Unió elítéli az orosz hatóságok "teljesen megalapozatlan" döntését, amellyel több mint nyolcvan európai médiaszolgáltató elérhetőségét tették lehetetlenné Oroszországban - jelentette ki a Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerdán.
Az orosz külügyminisztérium kedden jelentette be, hogy - válaszul az Európai Unió szankciós csomagjaiban szerepló orosz médiaszolgáltatók európai sugárzásának betiltására - korlátozásokat léptetett életbe számos, "az ukrajnai különleges hadművelet menetéről nem hiteles információkat terjesztő", EU-tagállamokbeli médium és páneurópai médiaszolgáltató műsorszolgáltató forrásaihoz való hozzáférés tekintetében.
Josep Borrell közleményében hangsúlyozta, hogy az orosz döntés tovább korlátozza a szabad és független információhoz való hozzáférést, és "kiterjeszti a már amúgy is súlyos médiacenzúrát" Oroszországban. A betiltott európai médiumok a nemzetközileg elfogadott újságírói elvek és normák szerint működnek. Tényszerű információkat szolgáltatnak az orosz közönségnek is, egyebek között Oroszország Ukrajna elleni jogellenes agressziós háborújáról - írta.
Ezzel szemben az orosz dezinformációs és propagandaorgánumok, amelyekkel szemben az EU korlátozó intézkedéseket vezetett be, nem képviselik a szabad és független médiát. Műsorszóró tevékenységüket az EU-ban felfüggesztették, mert ezek az orgánumok az orosz hatóságok ellenőrzése alatt állnak, és "fontos szerepet játszanak az Ukrajna elleni agressziós háború támogatásában" - emelte ki a főképviselő.
Aláhúzta: a véleménynyilvánítás és a média szabadságának tiszteletben tartása az EU egyik alapértéke. Az unió továbbra is támogatni fogja a tényszerű információk elérhetőségét az oroszországi közönség számára is - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
