68 évesen elhunyt Donáth László evangélikus lelkész, korábbi országgyűlési képviselő.
„Donáth László evangélikus lelkész, a Csillaghegyi Evangélikus Egyházközség parochus emeritusa, volt országgyűlési képviselő 2024. július 11-én, életének 69. évében váratlanul meghalt. Temetéséről a család később gondoskodik” – olvasható a gyászhírben, amit a család juttatott el a Népszavához.
Donáth László 1994 és 2010 között a Magyar Szocialista Párt jelöltjeként, országgyűlési képviselőként dolgozott. Közéleti pályafutása mellett az Aranyág Alapítvány kuratóriumának elnöke. Donáth Ferenc (1913–1986) kommunista politikus, a Nagy Imre-per egyik vádlottjának fia. Lánya, a Momentum volt EP-képviselője, Donáth Anna – ismertette a Magyar Nemzet a politikus életraját.
Az 1994-es országgyűlési választáson a Magyar Szocialista Párt győztes jelöltje volt a budapesti 4. számú egyéni választókerületben (Óbuda északi része). Ezt a sikerét a következő három választáson megismételte. A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson Budapest 2. számú egyéni választókerületében (Bp. II. kerületének egyik része) indult, de alulmaradt a fideszes Balsai Istvánnal szemben – írta a lap.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
