Napvilágra került bírósági terhe, de az EB elnökévé választották Leyent
2024. július 18. 17:31
Újraválasztotta az Európai Parlament plénuma csütörtökön Strasbourgban Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnöki tisztségébe.
A titkos szavazáson a konzervatív német politikus 401 igen szavazatot szerzett, 284-en nemmel szavaztak, 15-en tartózkodtak. Újraválasztásához a 720 tagú testület abszolút többségére, vagyis legkevesebb 361 képviselő szavazatára volt szükség.
Az eredményhirdetést követő, Robert Metsola EP-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján von der Leyen a többi között Európa erősebbé tételét hangsúlyozta. Kiemelte: továbbra is együtt akarnak működni Európa szövetségeseivel és barátaival, azonban nagyon fontos, hogy Európa saját, erős védelemmel rendelkezzen.
Az újraválasztott elnök "erős üzenetnek" nevezte ismételt megválasztását és kiemelte: az elkövetkező öt évben nagy hangsúlyt szeretnének fektetni a társadalmi igazságosság és a gazdaság erősítésére, és, mint mondta, "az emberek biztonságán és védelmén" fognak dolgozni.
"A demokráciánk kívülről és belülről is támadás alatt áll, ezért kulcsfontosságú, hogy a demokratikus erők összefogjanak" - fogalmazott, és összefogást sürgetett.
Emellett köszönetet mondott azon frakcióknak, amelyek a választás előtt támogatásukról biztosították: saját csoportja, az Európai Néppárt mellett az Újítsuk meg Európát (Renew Europe), a szociáldemokraták (S&D), valamint a támogatást röviddel a szavazás előtt az X-en bejelentő Zöldeknek is köszönetet mondott.
Mint mondta: "Európa-pártiak, Ukrajna-pártiak és jogállamiság-pártiak", "az eredmények pedig magukért beszélnek".
Elmondta azt is, hogy az elkövetkező hetekben fel fogja kérni a tagországok kormányait, javasoljanak biztosjelölteket, aláhúzva: azon fog dolgozni, hogy a biztosok között egyenlő arányban legyenek a nők és a férfiak.
Von der Leyen egyedül indult a bizottsági elnöki tisztségért.
A politikust először 2019-ben választották a bizottság élére, és ez lesz a 65 éves néppárti politikus második ötéves ciklusa az EU javaslattevő/végrehajtó intézményének élén.
Ursula von der Leyen a németországi Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa. Korábban Németország családügyi, majd munka- és szociális ügyi minisztere volt, közvetlenül 2019-es megválasztása előtt pedig a védelmi tárcát vezette Angela Merkel kormányában.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
Barabás Richárd, a Párbeszéd politikusa a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésére benyújtott módosító indítványa szerint a szivárvány színeivel kellene kivilágítani a Kolosy téren álló 269 éves Újlaki Sarlós Boldogasszony Plébániatemplomot. A beadványt több politikus is provokációnak nevezte. Barabás emellett a Facebook oldalán próbálta félremagyarázni, saját világlátásához igazítani a szivárvány szimbólum jelentését. Soltész Miklóst, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárát kérdeztük a váci református iskola bővítésének alapkőletételénél az esetről, keresztényüldözésről és a Nyugat-Európa szerte tapasztalható templomátalakításokról.
Hind Kabawat az első nő és egyben keresztény, aki miniszteri tisztséget tölt be a szíriai kormányban. Március 29-i hivatalba lépésétől ő vezeti a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot. Nyugati megfigyelők üdvözölték a nők irányába történő nyitást, az új szociális miniszter személyének megválasztását egyben pedig a kisebbségek iránti elfogadóbb magatartásnak tekintik.
Soltész Miklós a Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda bővítésének átadóünnepségén arról beszélt, hogy a magyar kormány ugyanúgy fontosnak tartja az egyházak és a nemzetiségek oktatási-nevelési intézményeit, mint minden más oktatási-nevelési hazai intézményt.