Napvilágra került bírósági terhe, de az EB elnökévé választották Leyent
2024. július 18. 17:31
Újraválasztotta az Európai Parlament plénuma csütörtökön Strasbourgban Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnöki tisztségébe.
A titkos szavazáson a konzervatív német politikus 401 igen szavazatot szerzett, 284-en nemmel szavaztak, 15-en tartózkodtak. Újraválasztásához a 720 tagú testület abszolút többségére, vagyis legkevesebb 361 képviselő szavazatára volt szükség.
Az eredményhirdetést követő, Robert Metsola EP-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján von der Leyen a többi között Európa erősebbé tételét hangsúlyozta. Kiemelte: továbbra is együtt akarnak működni Európa szövetségeseivel és barátaival, azonban nagyon fontos, hogy Európa saját, erős védelemmel rendelkezzen.
Az újraválasztott elnök "erős üzenetnek" nevezte ismételt megválasztását és kiemelte: az elkövetkező öt évben nagy hangsúlyt szeretnének fektetni a társadalmi igazságosság és a gazdaság erősítésére, és, mint mondta, "az emberek biztonságán és védelmén" fognak dolgozni.
"A demokráciánk kívülről és belülről is támadás alatt áll, ezért kulcsfontosságú, hogy a demokratikus erők összefogjanak" - fogalmazott, és összefogást sürgetett.
Emellett köszönetet mondott azon frakcióknak, amelyek a választás előtt támogatásukról biztosították: saját csoportja, az Európai Néppárt mellett az Újítsuk meg Európát (Renew Europe), a szociáldemokraták (S&D), valamint a támogatást röviddel a szavazás előtt az X-en bejelentő Zöldeknek is köszönetet mondott.
Mint mondta: "Európa-pártiak, Ukrajna-pártiak és jogállamiság-pártiak", "az eredmények pedig magukért beszélnek".
Elmondta azt is, hogy az elkövetkező hetekben fel fogja kérni a tagországok kormányait, javasoljanak biztosjelölteket, aláhúzva: azon fog dolgozni, hogy a biztosok között egyenlő arányban legyenek a nők és a férfiak.
Von der Leyen egyedül indult a bizottsági elnöki tisztségért.
A politikust először 2019-ben választották a bizottság élére, és ez lesz a 65 éves néppárti politikus második ötéves ciklusa az EU javaslattevő/végrehajtó intézményének élén.
Ursula von der Leyen a németországi Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa. Korábban Németország családügyi, majd munka- és szociális ügyi minisztere volt, közvetlenül 2019-es megválasztása előtt pedig a védelmi tárcát vezette Angela Merkel kormányában.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Mivel nem vagyunk „bevándorlóország”, idehaza talán nem is értjük igazán, milyen elfojtott indulatokat korbácsolt fel Amerikában az Irina Zarucka és a Charlie Kirk kettős gyilkosság.
Aleksandar Vučić bejelentette, hogy Szerbia titkosszolgálatai együttműködnek az orosz hírszerzéssel, miután felmerült, hogy Brüsszel egy új „Maidan” kirobbantására készül Szerbiában.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Harcosok órája online műsorban kedden kifejtette, hogy Ukrajnában csak akkor lehet igazságos békéről beszélni, ha biztosítják a nemzeti kisebbségek jogait. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok támogatásából a magyar kormány nem enged, és a közösség legitim képviselője továbbra is a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).