"Mi mindig nemzetben gondolkodunk. Arra törekszünk, hogy az egységes nemzettudatot tudjuk erősíteni" - hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Fiatalok a Nemzetért Alapítvány nyári táborában rendezett beszélgetésen csütörtökön, Keszthelyen.
Potápi Árpád János úgy fogalmazott: a kormányzati munka kiemelkedő területe a nemzetpolitika. Jelentős az érdeklődés a határon túli magyarság iránt, ezért a kormány a százmilliárd forintot is jóval meghaladó összegben támogatja a külhoni magyar oktatást, önkormányzatokat, vállalatokat, egyházakat és civil szervezeteket - tette hozzá.
Az államtitkár kiemelte: számos programot alakítottak ki a fiatalok nemzettudatának erősítésére. Az egyik ilyen, hogy több mint 230 ezer magyar gyermek és fiatal számára biztosítják minden tanévben a magyar nyelvű oktatásban való részvétel lehetőségét, a bölcsődei neveléstől egészen a felsőoktatásig - magyarázta, megjegyezve: aki magyar tannyelvű intézményt választ, az százezer forintos támogatást vehet igénybe.
A támogatást bonyolító Rákóczi Szövetséghez az idén 237 ezer kérelem érkezett - folytatta -, ami az elmúlt évek jelentkezői számához képest rekordnak számít.
Hangsúlyozta azt is: fontosnak tartják, hogy "hálózatokat építsenek", és érdeklődési kör, hivatás vagy munkakör alapján összekössék az embereket. Ennek köszönhetően jelenleg 12 ezer anyaországi és határon túli pedagógus, illetve mintegy 1400 önkormányzat áll napi kapcsolatban egymással - mondta.
Potápi Árpád János beszámolt arról is, hogy 1600 templomot újítottak fel határon túl az elmúlt néhány évben. Szavai szerint "alig-alig van olyan település", amelyik ne élt volna ezzel a kormány nyújtotta támogatási lehetőséggel.
A külhoni iskolai kirándulásokat 100 százalékban finanszírozó Határtalanul programban már mintegy 540 ezer diák vett részt - sorolta az államtitkár, aki kitért arra is, hogy a kormány körülbelül 40 ezer határon túli magyar vállalkozóval tart kapcsolatot, akik számára szintén indított támogatási programokat.
"Erősíteni kell az összefogást" - szögezte le Potápi Árpád János, hozzátéve: hiába vagyunk sokan a határon túli térségekben, "ha politikailag nem vagyunk erősek, akkor a többi területen is szétmállunk."
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
